Rövid bejegyzés

Csani elkezdett járkálni a bölcsiben is. Mondjuk még mindig a mászkálás az elsődleges közlekedési módja itthon is, de azért majd csak belejön.
A szókincse bővült a busszal, ami nála "buá". A taxi is néha "ták". A bölcsiben állítólag az egyik kisfiútól már "bye"-jal köszönt el és integetett hozzá. A másik, amit észrevettünk, hogy látszólag helyesen használja, a "that" szót, amit azt jelenti angolul, hogy "azt", és ha valamit kérdezünk, hogy mit kér, mit adjunk oda, akkor gyakran rávágja tisztán, hogy "det" (vagyis "azt" kéri) és közben persze mutatja. Aztán majd elválik, hogy jól érezzük-e, vagy szülői túlzás :)
Itt a karácsonyi időszak már október végén megkezdődött, de most így Hálaadás után sorra feldíszítették a házakat és a boltokat és bizony a karácsonyfákat is. Autók tetején viszik haza a megvásárolt fenyőket és a mi házunkban is már több lakásban áll a fa díszben. Sőt, az egyik földszinti lakásban 3 fát is feldíszített az ott lakó hölgy. Azért mi előbb megvárjuk, hogy mit hoz a Mikulás a csízmánkba és majd azután hogy hozza a Jézuska a fát és az ajándékokat.
A munka halad, de persze lassan. Kísérletezés. Azért jól megvagyunk vele. Mindig van mit csinálni. A témák alakulnak, Laci is nagyon ügyesen belejött, szóval jól vagyunk.
Csani kis asztala teli találat, mert imád rajzolni és színezni. Sokat megy oda, kéredzkedik fel és rajzol. Aztán mindig gondosan elrakja a ceruzákat a tartójába, nehogy szanaszét legyenek.
Az étvágya még mindig nagy, mostmár kanállal is próbálkozik, de azért kézzel még mindig egyszerűbb :)

Gasztro

 Még múltkorról a sajttorta :)

És a hétvégi kacsa :)

Most ennyi.

Vonatos péntek - EnterTRAINment Junction

Ma van Black Friday. Vagyis a nagy akciós, vásárlásmániás nap. Mi nem mentünk tolongani, hanem inkább megnéztük a világ leghosszabb terepasztalát. Fantasztikus volt. Csani teljesen el volt ájulva. Vonatok. Semmi más nem érdekelte. Borzasztóan élvezte. Már a bejáratnál az eligazító tábla tetején ment körbe-körbe a kis Thomas villanyvasút...Teljes izgalom, folyamatos duma. Volt játszó rész is, ott is nagyon elemében volt. A legjobban a mű-szenet szerette pakolni a gőzmozdonyba :) Közben gyerekek jöttek-mentek, Csani minden kislánynak hatalmasra nyitott szemekkel adott egy kis szenet :) Tündéri volt. Aztán volt Thomasos terepasztal is, meg olyan fa vasutas játékterep is. Tologatta, nézegette, nagyon tud játszani. Egy biztos, hogy nem utoljára mentünk ide. Nagyon klassz hely, még mi is élveztük :)
Több termen keresztül futottak a vonatok, falvakon át, történelmet bemutatva mindenféle korból. Az egyik részlet:

 Csani azt se tudta, hova nézzen, mindenütt jöttek a kivilágított mozdonyok.

 A játszós placcon volt Thomasos kis terepasztal. Itt éppen a forgó helikoptert csodálja Csanád

 És persze mutogat mindenre

 A helyszín

 Ez konkrétan Sodor szigete

 Kapaszkodik :)

 Mutogat

 Thomas és Csani

 Jár a lába...

 A terepasztal egyik része

 Volt karácsonyi terep is műhóval :)

 És fénykép hellyel, de Csani nem nagyon akart megülni, így nincs több karácsonyi fotó

 A szenes ember

 Még egy terepasztal részlet

És még egy szenes ember :)

És most éppen cumiról leszoktatás van. Bölcsiben nem alszik azzal, itthon sem kellene már. Persze így nem akart csendben elaludni, mármint máskor kijövök a szobából és hang nélkül elalszik, ma viszont kérte, hogy menjek be. Bementem és csak ült, megnézte a kezeimet, kereste, hogy hova dugtam el a cumit (nagyon kis rafkós gyerek) és aztán végül én lefeküdtem a földre (az ágyvédőjétől nem is látta, hogy ott vagyok-e), ő is egyből lehuppant és el is aludt. Remélem, ennél nem lesz nehezebb. Majd kiderül.

Hezitálás Hálaadáskor

Még mindig nem tudom, hogy a hűvös, de szép időben elmenjünk Chicagoba, vagy csak itt sétáljunk parkokban meg múzeumokban és itt: LINK. Ez egy játszóház, ahol a világ leghosszabb terepasztala is található. Természetesen vonatos terepasztal. 25000 láb (7.62km). Külön Thomasos meg mindenféle tereppel. Csanád nagyon élvezné.
Egyenlőre azt tudom, hogy holnap szünnap és délután vacsizni megyünk, aztán előttünk áll a 3 napos hétvége.

Asztalka és szék

Előszöris az ősznek úgy látszik, még nincs vége. Szerencsére. Ugyanis itt nagyon szép. Néhány fán még ott vannak a színes levelek. A napfelkelték és naplementék mindig az autópályán érnek minket és gyönyörűek.
A játszi is még mindig színes. Késő délutáni fényekben pláne.

A hétvégén vásároltunk, többek közt az IKEÁban vettünk Csaninak egy kis asztalt, amin rajzolhat, pakolhat. Ma volt csak időnk összerakni, mert tegnap este megint vasárnap volt, ami éttermezést jelent. Cheesecake Factory. Mint a Big Bang Theoryban. Csak Penny hiányzott :) Az étterem fantasztikusan néz ki és a kaja is finom volt. Ezen a héten nem is tudom, mi legyen. Talán valami könnyedebb olasz lenne jó, csak az a baj, hogy itt inkább amerikai olasz van, ami közelebb áll a magyar ízléshez a túlfűszerezett laktató étkekkel, de hiányzik belőle az a könnyed laza olasz érzés, amit annyira nehéz volt megszokni Olaszországban, viszont annyira megszerettük a végére. Nagyon is igaz, hogy a kevesebb az több. Régen ízetlennek mondtam volna azt, ami most hiányzik. Persze a hamburgerek, steakek, mexikóik, stb is nagyon finomak. De most már Laci is mondta, hogy egy könnyed olasz "al dente" fogás lenne igazán jó. Csani imádja az éttermeket, elemében van. Adnak mindig zsírkrétát, enni lehet és fények vannak és nyüzsi, néha zene és a pincérek sürögnek-forognak. Kifejezetten élvezi.
Szóval voltunk az IKEÁban, íme a kis asztal összeszerelésének fázisai (a fotószerkesztés teljessége nélkül)

 Apa, nézd, ezt így kell!

 Tessék, még csavar...

 A szerszámok a lényeg

 Csani és az asztal.

 Az asztal az első helyén, a szobájában

 Van rajta kutyus és cicus

 Aztán megváltoztattam, kicsit arrébb húztam, szóval most így néz ki a szobája.

Van Csaninak egy óriási tűzoltó-kirakója. Még nem tudja kirakni, de nagyon élvezte látni, ahogy rakjuk és ahogy összeáll a kép. A tűzoltó autóban van egy dalmata, na az a kedvence azon a kirakón. Után amegnéztük a 101 kiskutyát is hétvégén :) Szóval ez a kirakó pont klasszul nézne ki a kis asztala felett a falon, szóval a következő dolog, amiben mesterkedem, az az, hogy a nagy tűzoltót díszként ragasztjuk fel a falra az asztalka felé.

A hétvégén sütöttem egy sajttortát. Csaninak is és Lacinak is nagyon ízlik. Vettünk hozzá áfonyalekvárt. Azt hiszem, megvan, hogy mit viszek a csütörtöki vacsira. Merthogy csütörtökön Hálaadás (a 2 napból az egyik, amikor tényleg minden bolt zárva van, a másik Karácsony napja). Pénteken meg hálaadás utáni szünnap. Szóval hosszú hétvége. Az egyik posztdok és felesége vacsizni hívtak minket csütörtökön. Oroszok, aranyosak. Biztosan klassz lesz. Utána még nincs programunk. Vagy itthon pihenünk, vagy nem is tudom. Ha maradunk, akkor jó lenne elmenni valami közlekedési múzeumba, vagy van itt egy nagy vonat-terepasztal. Csaninak tetszene. Vagy Chicagoba is jó lenne elmenni már, de majd kiderül, megszervezzük-e időben.

Holnap oltásra viszem Csanit. Szegény.

Hocking Hills

Vasárnap reggel nekiláttunk Hocking Hillsnek. 3 órányira található Cincinnatiről keletre (Délkelet Ohioban). Arrafelé sajnos a fák már teljesen lehullottak, viszont így is gyönyörű volt a táj. Az úton is színpompásak voltak a levelek, kék az ég. Aztán Hocking Hillsben sétáltunk a látványosságokhoz. Hol gyalog, hol babakocsival. Vízesések, homokkövek, erdős sétaút. Sajnos látogatók is bőven voltak, de így is tetszett.

Meg egyúttal megnézhettük az amerikai vidéket. Sok-sok farmmal, elhagyatott olajfúró kutakkal, óriási telkekkel, érdekes "falusi emberekkel". Volt egy hangulata. Úttalan utak, 2 sávos, ahol még előzni is lehetett (ez nagyon ritka, mindenütt minimum 4 sáv van, ritka a szembe jövő forgalom). Az út sokszor Szabolcsra emlékeztetett, sok tanyával, dimbbel-dombbal. Mint az amerikai filmekben, kis, lepukkant vegyesboltok (de nem sok), apró települések. Viszont mint Ohioban mindenhol, itt is sűrűn lakott vidékek voltak. Igazából furcsa, mert Columbushoz közel voltunk, Cincinnatitől sem annyira távol, mégis olyan nagyon vidéki hangulata volt. Kivilágítatlan minden út (közvilágítás, ahogy járda sincs). Szinte láttuk magunk előtt a kertben puskával fémdobozokra lövöldöző tízenéveseket.

A szállás nagyon klassz volt. Egy kabint béreltünk. A környéken nincs is motel, hanem egy-egy farmernek az óriási telkein vannak kis "kabinok". Vikendházak. Egy fa kabin, mindennel felszerelve. Kisebbre számítottam, de óriási volt. Igazi lakás. A verandán jakuzzival. Mi nem úgy készültünk és sötétedés után értünk oda, de ha legközelebb arra mennénk, akkor is itt szállnánk meg. A néni kedves volt. A táj gyönyörű.

A legtöbb háznál már karácsonyi dekoráció... döbbenet. Mikulások, feldíszített karácsonyfák. Nem akartam elhinni. Világító rénszarvasok a kertekben. Meg igazi őzikék :) Sok-sok vad van arrafelé, vadásznak és halásznak is.

Hétfőn szünnap volt. Bár a laborunkból szerintem mindenki bement dolgozni (az emailjeim mennyiségéből kiindulva). Lacival furcsán nézünk egymásra, mert a mai laborelőadás elmaradt, meg is beszéltük, hogy ma szünet van, de úgy látszik, ez senkit sem érdekelt. Mi viszont igyekszünk kihasználni ezt a kevés alkalmat, amikor hivatalos szünnap van. Nem sokszor fordul elő :( Ez egy óriási különbség Európa és USA között. Meg az is, hogy itt egyértelmű, hogy ma is bementek a többiek, sőt van, aki vasárnap mindig bemegy... ez az az életstílus, amit most már szerintem mi nem tudnánk megszokni soha. Lustábbak vagyunk mi ennél. Illetve talán nem a munka az egyetlen életcélunk. Egy nappal többet lehettünk Csanival. Mi ennek örültünk. Nem úgy, mint a reklámban: "De jó, újra itt az iskola. A gyerekek mellett végre jut időm másra is". Szóval más azért itt sokminden.

Ash Cave

 Cedar Falls

 Old Man's Cave

 A szállás (itt is volt karácsonyfa :))

Őszi délelőtti séta

Ma gyönyörű az idő. Napos, meleg, kék éggel, lehullott lombokkal. Délelőtt elmentünk a környéken babakocsizni, sétálni. Délután meg játszótereztünk.
A környékünkről eddig nem is tettem fel fotót (mondjuk nem is sétáltunk, pedig szép).
A fiúk késő ősszel

 Óriási fák

 Ingyen könyvtár. Elvehetsz és hozhatsz bele könyvet bármikor.

 A szomszéd utcában van egy furcsa ház. Több is akad, de ez nagyon érdekes. Micsoda tető.

 Látkép, színek, nagy amerikai házak, széles amerikai utak

 Halloween maradékok

Ma is bámulatosak voltak a naplemente színei. Meg az őszi fáké. Szeretjük Cincinnatit ősszel, mert gyönyörű. Talán a legjobb évszak.

Hétfőn szünnap van az egyetemen. Elmegyünk egy kicsit természetközelibb helyre. Hocking Hills. Majdnem 3 órás az út, de holnap reggel indulunk, megnézünk pár dolgot, sétálunk az őszi erdőben, majd ott alszunk egy "kabinban", vagyis kibéreltünk egy kis fűthető házikót egy farmon (Best Nest Cabin) és hétfőn jövünk vissza. Remélem, szép idő lesz. Meleget mondanak holnapra is, bár hétfőre most nem jósolnak szép időt. Azért én még bízom benne.
Hocking Hills:

View Larger Map

A fő honlapja: LINK