Üzlet

Tegnap elvitték az egyik TV parabolát, amit meghirdettem a neten. Már csak egy másik ugyanilyen van...

Csanitól egyik délután kérdeztük, hogy mi volt bölcsiben, erre a válasz egy mosoly és: "cookies" (keksz). :)

Kenu, fotók

Anna és Andrey kajakja

 A csapatunk a Little Miami-folyón

 Andrey, Anna, Chris és Felicia

 És a buszos út vissza. Csani ilyen tejbetök fejet vágott hozzá :)

Anna fotói rólunk:

Kenu

A tegnapi kenuzást szakadó eső miatt mára halasztottuk. Jó ötlet volt, ma gyönyörű, száraz, napos időnk volt. És hideg. Reggel 15 fokkal megérkezett a hidegfront. Aztán melegebb is lett, viszont az enyhe hideg szél engem rendesen lehűtött így is.

Először tegnap tűnt fel a kenu honlapján, hogy 3 év alatt nem mehet gyerek... Na, reggel fel is hívtam őket. Azt mondták, hogy nincs kicsi mellényük, csak 20 (!) kiló feletti 3 éveseknek. Kérdezték, hogy Csani nagy két éves-e. Hát, 20 kiló semmiképp se, de még egy hat éves sincs annyi, így inkább elmentünk, gondoltuk, felpróbáljuk, max csak sétálunk az erdőben.

Elmentünk, a mellény tökéletes (ott már csak 13-14 kilót mondtak). Megörültünk. Erre az egyik pasas mondja, hogy ilyen kicsivel nem ajánlja a kenut, mert nem elég stabil, inkább nagy gumicsónakot vegyünk ki (olyan raftingosat). Furcsálljuk, de hiszünk neki. Következő fordulat, hogy teltház van, nincs raftjuk, csak kenu. Hezitálunk, erre jön egy ürge, aki figyelmeztet, hogy akkor lehet baj, ha felborulunk és a fiút nem húzzuk ki. Hezitáltunk, de igazán nem tudtuk elképzelni, hogy a kenu annyira baj lehet. Majdnem nem mentünk, de aztán végül belevágtunk. Egy nehezebb (drágább) kenufajtát adtak, mert az stabilabb. Izgultam, mikor nekivágtunk, hogy mi lesz.

Kellemes meglepetés. Az út csodás, a folyónak csak néha voltak kisebb zúgói, sodrása. Amúgy vadregényes táj, rengeteg teknős, egy gém is mellettünk röpült el, csodás volt. A hűvös időben a napon klassz volt, csak én vacogtam a szélben, mert nem eveztem, csak Csanit fogtam. Csanikám végig csak csendben ült, nézelődött komolyan, kereste a többi hajóst, kacsákat, szitakötőket :) szerintem nagyon élvezte. Nem ficánkolt, pedig hosszú volt az út, de teli látnivalóval. A mellényt örömmel vette fel és már az elején örömmel, elszántan sétált a hajóhoz. Félúton megálltunk ebédelni, aztán megint vízre szálltunk. 6 mérföldet kenuztunk. A végén volt Csani kedvence: a busz. Egy régi iskolabusszal vittek vissza az autóhoz. Ahogy felszálltunk, Csani arcán megjelent a vigyor és imádta. Végig mosolyogta, pár perc után mondta, hogy "busz", Anya, én most buszon utazom, de tényleg :)

A kocsiban el is nyomta a buzgóság a végén. Klassz volt. Majd igyekszem fotókat szerezni és tölteni.

Puzzle

Másodszori találkozás a puzzle-lel és rakja... 

Nagyon szereti a kirakót.

Fish (hal), green (zöld)

Lasagna

A fiú abszolút kedvence a lasagna. Olasz gyerek elvégre. Estére felnőtt adagot evett belőle. Reggelire a lekváros waffle után gyorsan kért lasagnát, jó adagot le is nyomott. Hihetetlen. Van pocak és bendő.

A bölcsiben a dadusok áradoznak róla, hogy amennyire zárkózottan indult, olyannyira dumás lett. A csoportban ő a legtöbbet beszélő és ő beszél állítólag a legtisztábban, könnyű érteni és el vannak hűlve, hogy már minden színt tud és mond. Ha tudnák, hogy ráadásul két nyelven! Kicsit se vagyok büszke rá :)

Most azért lehet izgulni, mert szombatra esőt mondanak, pedig kenuzni készülünk. Bízzunk a legjobbakban.

Posta

A postán az egyik hölgy nem találta Európát az országok listáján a számítógépben, pedig meg is kérdezte, hogy "E-vel kezdődik, ugye?". Kisegítettem, hogy keressen rá Magyarországra, úgy talán menni fog. A másik hölgy többszöri kérdés-felelet, majdnemhogy szivatás után gúnyos, lesajnáló mosollyal tette fel a kérdést nekem, amikor felcseréltem a jobb és bal oldalt a címzésnél, mert máshova nem fért rá a felirat, hogy : "Maga nem ebből az országból való, ugye?" ... Hál'istennek nem.

Kenyérsütő

Vannak dolgok, amik nem változnak, például, hogy Csani képes feltolt fenékkel aludni.

Az mondjuk változik, hogy mennyire könnyen alszik el. Ma egyáltalán nem volt hajlandó délben szundizni. Csak dumált jókedvűen. Ha rászóltunk, akkor lefeküdt, megpróbált elaludni, de nem ment. Érdekes módon, miután hosszú idő után meguntuk és kivettük az ágyból, a kedve nem változott. Kicsattant, nevetett, dumált. Egy percre se volt nyűgös-hisztis. Hihetetlen.

Helyette elővette a csavarhúzót, bevonult a gardróbba és mutogatta nekünk, hogy vegyük elő azt a kenyérsütő masinát, amit garázsvásáron vettünk és nem megy és apja múltkor próbálta megszerelni. Elővettük, hadd játszon, nyomkodja, úgyis kuka. És láss csodát, valahogy megszerelte. Működik (lekopogom). Valami érintkezési hiba lehet, vagy nem tudjuk, de Csani megjavította. Így kell ezt. Szerdán főpróba és kenyérsütés.

Végül az orosz ismerőseink, kollégámék eljöttek túrni a sok felesleges cucc között, amit az előző lakótól megvettünk és sikerült is pár dolgot elpasszolni. A többi megy craiglistre, hátha valakinek megtetszik. Pucolni kell mostmár a kecót, mert zavar ez a sok, sose használt cucc.

A héten a munka megint sűrűnek ígérkezik.

Pók

Ma Lacival beszélgettünk és szóba került a Spider nevű mászóterem (magyarul Pók). Erre Csani elkezdte mutogatni az ici-picit a kezével (összecsípve mutogatja mindig, ha valami kicsi, pici). Konklúzió: ismeri az Itsy bitsy spider című nótát is :) Méghogy ismeri! Mutogatja, hogyan mosta ki a víz a pici pókot. Elkezdtem énekelni és bingó, énekli, mutogatja. Mindig felfedezünk valami újat. Szépen mondja, hogy "open-shut", a pocsolyára felkiált, hogy "puddle". Ugyanakkor szépen ejti magyarul is, hogy bicikli. Szerintem jelenleg ez a legbonyolultabb szó, bár igazából a markoló is teljesen stabilan megy. Olyan ügyesen beszél már!

Falmászás :)

A reibung technika a végén figyelemre méltó :)

Vízibicikli

Ma szép idő volt. Korán ébredtünk. Csanit hétköznap kelteni kell, néha nehezen ébred, de szombat reggel természetesen negyed hétkor már kukorékol. Szóval korán bevásároltunk, főztem és sütöttem sütit. A fiú nagyon sütis. Délután szundi után kimentünk Sharonville-be. Már voltunk ott és fotókat is tettem róla. De most vízibicikliztünk. Csanin mellény volt, mi meg tekertünk, üldöztük a kacsákat az algás, zöld vízen. Legalább szabadban voltunk, pihentünk és Csanit is szoktattuk a mellényhez a kenuzás előtt. A laborból páran ugyanis nemsokára kenuzni megyünk. Utána pedig az ottani parkban található játszótéren játszottunk. Nagyon klassz hely, most a nagy melegben sok vízes játék volt, olyan földből lövellő szökőkút, vízpermetező. Jól telt a délután.

Dalok

Csani egyre több dalt ismer és énekel. Magyarokat és angolokat egyaránt. A magyarokat felismerjük, de az angolokat néha meg kell kérdeznem a bölcsiben. A Wheels on the bus című nótát egyszer meghallgattuk itthon és a fiú mutogatta a sztoriját, nagyon aranyos, így jöttünk rá, hogy ismeri. Tudja kívülről a versszakokat, mármint mutogatni. Viszont volt egy dal, amit mindig mutatott, hogy énekeljünk, ő meg csapkodta a térdét, de nem tudtuk, mit énekeljünk. Kiderült, a Baa baa black sheep című gyereknótát. Annyit mondott mindig, hogy "bá bá bássz, bá bá bássz" :) A harmadik óriási kedvenc a Chugga chugga choo choo.

A bölcsiben mondták, hogy egyre beszédesebb, ma is egész nap dumált. Örülünk, mert eddig visszahúzódóbb volt, nem valami szociális, de mostmár bölcsiben is magyaráz, nem csak itthon nekünk :) mindent utánoz, szépen ejti. Eddig nem látunk nagy tragédiát a kétnyelvűségből, bár túl sok összehasonlítási alapunk sincs, de beszélni beszél, szavakat ismeri és mondja. A dadus mondta, hogy a vele egykorú fiúkhoz képest még előrébb is jár, mert a fiúk később szoktak beszélni és mostanában Csani nagyon belendült. Ismeri a színeket, angolul és magyarul is mondja. Olyan kis ügyes. A dadusok szerint okos kissrác és nagyon rendszerezetten tud mindent, valószínűleg a nyelvet is jól elraktározza a megfelelő helyre, azért megy neki. A legkedvesebb játéka, amikor közlekedési eszközöket kell párosítani táblán, állítólag pikk-pakk kirakja, hiba nélkül. No meg mondták, hogy a vonatokat imádja még nagyon. Nem lepődtünk meg...
Arra is rájöttünk, hogy angolul már számol. Múlt héten még csak egy-két számot mondott, de most már például nyolctól tízig magától mondja. Ezt is gyakorolhatják. Annyit tanulnak, sokat olvasnak, sokat foglalkoznak velük a bölcsiben, örülünk ennek. Ügyesedik napról napra. Olyan jó ezt látni :)
Néha birkózik, igazi kisfiú. Ennek nem örülünk, de a dadusok rájöttek, hogy mindig a legjobb barátjával, Luis-zal akadnak össze, mert játszanak, ölelkeznek, gurulnak, aztán a végén birkózás meg nézeteltérés lesz. Így igyekeznek őket szeparálni, mert akkor sokkal jobban viselkednek. Hát van ilyen. Mondjuk mondták, hogy ez nem komoly, előfordulnak, néha zavarják egymás auráját, de jó, hogy így figyelnek rájuk a dadusok. Luis-zal egyébként aranyosak és nagy haverok, az alvás előtt mindig leülnek egy matracra egymás mellé és magyaráznak egymásnak, sokat beszélgetnek egymással elalvás előtt.
Utóbbi mániája Csaninak, hogy asztalnál eszik. Azt hiszem, az etetőszéket el is adhatjuk, régóta nem ült benne. Felül a székre, van neki Thomasos tányéralátétje és ott eszik rajta egyedül. Pohárból is mostmár teljesen magától iszik, ha nem töltünk bele sokat, egy csepp se megy mellé.
Szóval körülbelül így állunk.
Nekünk a munka halad. Csak nehéz, mert teljesen egyedül kell dolgoznunk. Augusztusban konferenciára megyünk Virginiába. Én elő is adok. Előre félek tőle, régen voltam konfin és régen adtam ott elő. A hétvégén lehet, hogy jönnek hozzánk az orosz ismerőseink, mert a lány elköltözik és lehet, sikerül neki eladnunk pár felesleges cuccunkat. Még mindig tele van a lakás a volt lakó dolgaival. Az idő is jó lesz, így biztos kimegyünk majd valahova sétálni, lehet elmegyük vízibiciklizni, játszóterezni. Vasárnap meg falat megyünk mászni kicsit a parkba. Csani nagyon élvezte a múltkor, még őzeket is láttunk.

Fotók

Variációk egy témára

Prius

A héten 3 napig mienk volt egy Prius. Az autó hátán lévő sérülést javították és csereautónak egy Priust adtak. Fantasztikus. Egy mérnöki remekmű :) Hihetetlen fogyasztás, igazi Toyota vezetési élmény, nagyon tetszik. Végre mindketten kipróbálhattuk. Meggyőző.

Az időjárás nem a legszebb mostanában, hétvégente általában esik. Most július 4, ünnep van, szünnap, de szakad az eső. Szomorú.

A héten megpróbáltam eladni a szatelliteket az erkélyről. Egy fickó jelentkezett is, le is szereltük, majd kiderült, hogy messzebb lakik és nem jön be ezért. Így most leszerelve itt áll az erkélyünkön.

A fiú folyamatosan dumál, de ezt már írtam. Szépen mondja a szavakat. Most két napig csalán kiütései voltak, valami allergia szerűség. Olyan édes volt, mert mindig mondogatta, hogy "pók, csikiz". Mert viszketett neki és azt mondogatta, hogy egy pók csípte meg. Tündér.

Most matricázni is imád, alaposan ragasztgat, borzalmas precízen, nem is tudom, így két év alatt hogyan lehet ilyen precízen csinálni valamit, mint a felnőttek. A legtöbb dologban ilyen. Pakolni is nagyon tud. Mondja is, hogy "pak". Az első igék között van az, hogy pakolok. Ez azért sokat elárul róla.

A bölcsit még mindig imádja.

Ez a fránya idő zavar, hogy ma nem lehet semmit sem csinálni. Így legalább nem bánom, hogy itt nem ismerik a hosszú hétvégét. Legalábbis a főnök szerint ilyet sose hallott, "érdekes" rendszer, hogy szombaton dolgozzuk be a pénteket. De szeirntem meg az érdekes, hogy New Yorkban csinálják, sőt itt is sok helyen úgy vannak most zárva a dolgok. Mindegy.