Utolsó hét

Ez a hét volt az utolsó Csani régi ovijában. Pénteken vittünk tortát, lufikat és Csanó hajtogatott minden kispajtásnak repcsit. Nagyon várta, már csak az új ovit emlegeti. Meg a nyarat. Hogy ő várja a nyarat, nyaralást. Egyik éjjel felkelt, szólt és inni kért. Bementem hozzá és miután ivott, azt mondta: " és Anya én még azt is várom, hogy legyen szülinapom!" Nagyon jó, hogy hajnalban is ezen jár az agya :)

A torta nem ment simán. Közölték, hogy elnézést, de véletlen felszeletelték. Aztán nem fért bele a dobozba, amit hoztak neki. Így a doboz árát visszaadták és adtak egy kis tűzijátékot vigasztalásként. És a pasas segített átvinni a tortát az oviba.

Ma kint voltunk az új lakásnál. Óriási dzsumbuj, gaz fogadott. Nagyobb volt a termesztett zöldségeinknél :S de kigazoltuk, meggyet szedtünk, füvet nyírtunk, ültettünk, fát permeteztünk. Kitettem egy plédet, napernyőt és ment a piknik :) Aztán elmentünk a hajós játszira is és fagyiztunk a végén :) jól telt a mai nap. Egyre jobban várjuk a költözést.

Holnap Bosch Családi nap. Hamburgert süt Laci, én meg valszeg a két kölyökkel próbálok Laci kollegáival bandázni.

Jövő héten Csani sport tábort kezd. Aztán tovább élvezzük a nyarat.

Fotók:

Miskolcon nyaraltunk

Kétszer hasról átfordult Geri :)

Altatás... Közben ujjszopó lett. De kizárólag csak bal kéztel. Amúgy még kicsit megy a cumi is :) kizárólag a jobb keze helyett :) féloldalas, mindkettő megy...

Ma reggeli családos :)

Fotó

Hahota

Gergő nem egy szószátyár gyerek, igaz, szokott beszélgetni, de "feleslegesen" nem dumál. Ennek ellenére tegnap kifakadt belőle az első igazi gyerek kacagás, hahota! Ő maga is meglepődött azon, hogy elkacagta magát Laci idétlenkedésén.

Annyira érdekes azt látni, hogy minden gyerek más és Csani is másképp nőtt, mint Gergő és az ismerős gyerekei is egészen mást tudnak vagy nem tudnak. Olyan aranyosak! :) 

Esti mese:

Csak úgy

Fiaimmal

Emlékezet

Csani ma hihetetlen dolgokat mondott. 

Szóba került Gergő oltása és meséltük Csaninak, hogy USA-ban egyszer úgy kapott oltást, hogy észre se vette. Mondtuk, hogy már nagyobbacska volt és meséltük, hogy az amcsi orvosa nagyon jófej volt, vicceskedve adott szurit és így volt, hogy észre se vette. Erre Csani megszólalt:

"Én emlékszem arra! Arra, hogy kicsi voltam. És a doktor bácsira, mert ahova mentünk, ahol volt, ott egy iskolabusz volt az ajtó felett. És a szoba, ahova be kellett menni, az mindenhol zöld volt, de úgy volt zöld, hogy rá volt festve mindenféle jármű. Én emlékszem arra."

Mi szájtátva levegő után kapkodtunk, mert erről eddig sose beszéltünk és egy fotó sem készült róla, mégis tényleg olyan volt, amilyennek leírta! Totyogós bölcsis volt. Nem akarom elhinni.

Ehhez persze lazázva hozzátette, hogy "én emlékszem arra, ami akkor volt, hogy kisebb voltam, mert nekem olyan jó az emlékezetem, az agyam".

Ennyi.

Oltás

Ma oltották Gergőt. Meg meg is vizsgálták, mindenben nagyon ügyes és szépen fejlődik. 5 kiló és 59 centi. Hosszú baba :)

Ennyit nőtt múltkor óta. Felső sor régi kép, alsó sor friss. A zokni ugyanaz :)

Mai mosoly, oltás ellenére is

Budakeszi Vadaspark

Hétvégén családi programoztunk, kimozdultunk a jó időben. A Budakeszi Vadasparkot szeretjük, mert erdős, árnyékos, családias és emészthető a mérete, egy csecsemővel is bejárható. Klassz volt. Csani most extra aktív korszakát éli és a megfontolt, minden táblára kíváncsi gyerekből egy kilométereket sprintelő örökmozgó lett. Eszméletlen energiával bír, folyamatosan oda-vissza rohan, hegynek felfele is. Természetesen egyszer se liheg. Döbbenet. Atletizálnia kell, vagy nem is tudom én. Legközelebb tájfutni megy vele az apja, azt beszéltük.

Energia kiadására foci-uszi táborba is tervezzük beiratni, mert ez az uszis csapat itt nagyon jó és nagyon jót tenne neki, ha megtanulna úszni. Kevesen múlik.