2017. szeptember 24., vasárnap

Nagyétkű

El se hinném, ha nem látnám. Sokat emlegetem Geri étvágyát, de tényleg óriási. Ma vacsora például minden túlzás nélkül így nézett ki neki:

Kezdte egy rúd füstölt sajt rúddal (van ez a csomagolt snack verzió), megivott egy bögre teát, aztán elmajszolt egy fél rúd csemege cserkész kolbászt (van az a hosszú vékony Csabai), aztán kért a trappista sajtból (elfogyott kb 40-50 deka), hozzá egy szép darab kígyóuborkát evett, aztán kért két szelet sonkát és egy egész bögre kakaót a végén. Én szerintem kevesebb, mint felét ettem meg ennek az adagnak ma vacsorára...

Mindezt úgy, hogy előtte két és fél órával uzsizott krémtúrót, ropit, gyümölcs pürét...

Asztal

A héten nagyfiú lett Geri. Bölcsis pedig asztalnál eszik, nem etetőszékben. Hiszti után így telt a vacsora: 

Nem hajlandó beülni az etetőszékbe. Úgyhogy ma ünnepélyesen fel is vittük a padlásra, tegnap felhoztam a kerti kisasztalt és széket, aminél ügyesen önállóan elkanalazgat magában békében az utolsó falatig :)

Az utolsó falat pedig egy felnőtt adag vége Gergő esetében. Hiába adnak neki extra adagot a bölcsiben, délután folyamatosan "pótol". 
Így
Egy kis idő múlva így
Aztán így

2017. szeptember 20., szerda

Bölcsőde

Geri második hetét kezdte a bölcsiben. Még javában megy a beszoktatás, ami nem egyszerű, de nem is számítottam arra, hogy az lesz. Már ismeri a helyet, a nevelőnőket, sőt abban is javulás van, hogy nem esik kétségbe, ha változások vannak (például már tudja a menetrendet és ha bejönnek az udvarról, ügyesen készül az ebédhez). Az elválás az még elég kritikus, főleg, hogy most a második héten nem az ő nevelője van reggel, hanem a másik lány. Őt is ismeri, de azért a saját nevelőjéhez jobban kötődik, mindig őutána megy, mint egy kiskacsa. A múlt hét végén is már bent ebédelt, meg most hétfőn-kedden is és abban szuper ügyes, csak úgy dicsérik. Haspók Gergő mindent megeszik az utolsó falatig, ráadásul mostmár teljesen önállóan, kis asztalnál kis széken. Ismerve a fiamat, az lehet a nap fénypontja a számára :) Meg persze kicsit félek, hogy kevés is, mert azért ez csak gyerekadag, nem felnőtt, amit megszokott. De nem gond. Aminek nagyon örülök, hogy mostmár eszik almát is, amire eddig itthon nem bírtam rávenni. Ma pedig eljött az első nap, amikor bent aludt. Szó nélkül, hamar aludt el, semmi gond nincs vele. Sokat panaszkodik, nyekereg, ha valamit akar, de minden más gyerek ezt csinálja, mivel nem beszélnek még. De amúgy nincs maga alatt állítólag és nincs is olyan igazi sírás a részéről, inkább csak dühös reggel az elválásnál és napközben meg nyekereg, ha valami nem úgy van, ahogy elképzelte. Azért még idő, mire belerázódik, de szerintem ügyes fiú, nem lesz vele gond. Igaz, mostmár teljesen összeállhatott a kép kis okos nagyfiamnál, ugyanis reggel ha mondom, hogy megyünk, már kevésbé lelkes. Aztán az autóban jól elvan Csanival, meg az ovi részen is, de aztán érezhetően tudja, mi következik. Ma még csak 1 órát aludt, és ébredés után egyből ki is hozták, mert amikor felébredt, még görbült a szája, hogy nem otthon kelt fel, de ez is biztos majd javul. Holnap ugyanez a program. Egyébként tündéri, önállóan eljátszik, matat itthon, lelkesen segít mindenben és könnyű vele boldogulni. Az éjszakák sem rosszak, csak álmában sokszor felsír meg dumál (múltkor Anya szót is mondogatta), amire én persze átrohanok és semmi, nincs fent, vagy épp magától visszaalszik ügyesen. Fogai gyarapodnak, megint kijött egy. Szóval jól megvan, igazi bölcsis nagyfiú. A gyümölcs és az önállóan jobban eljátszik része szerintem már az új helyzetnek köszönhető, biztosan sokat fog még ott tanulni. És nagyon aranyosak a nevelők, szóval meg vagyok nyugodva, hogy jó kezekben van. A saját nevelője szerintem kicsit hasonlíthat rám, illetve ahogy a gyerekekhez magyarázóan nyugisan beszél, ahogy közelít feléjük, szóval jól meglesznek Gergővel.

2017. szeptember 7., csütörtök

Csanád

Betöltötte a 6-ot. Nagy fiú. A nyár jól telt, nyaraltunk, ünnepeltünk, moziba jártunk. Csani teljesen kivirult és jó kedvvel kezdte meg az ovit. Be nem áll a szája, énekel, fütyül, dúdol. Magabiztos lett, egyre önállóbb és magához képest bújós. Így most nagy izgalommal vágunk bele az utolsó ovis évbe, amitől azt várom, hogy még önállóbb és "erősebb" lesz lelkileg ez a kis krapek, hogy a suliban felmerülő akadályokat könnyedén vegye. Az óvodaváltás nagyon jól sikerült, boldogok vagyunk, hogy átirattuk.

Utolsó évben már nem lesz ott Csani legjobb barátja, Zalán, aki iskolás lett. Óvónőcsere is történt, de úgy látjuk eddig, hogy ezek nem okoznak problémát. Csak édes gyerekbeszédet, amikoris Csani azt kérdezte tőlem egyik este: "Anya, akkor Zalánt mostantól csak néha fogom látni? Nekem hiányozni fog. Anya, lehet, hogy mikor megnövök már nem is emlékszem majd Zalánra. Bár én nem vagyok olyan felejtős."

Beirattam úszásra is, amit szintén szuper nagyfiúsan vesz. Nagyon tetszik neki annak ellenére is, hogy nem lehetek bent és teljesen idegen helyre és emberekkel jár. Szereti és lelkes. Örülök neki.

Megvolt a családi és a barátokkal is a szülinapozás. Utóbbinál minden ép maradt, gyorsan rendet tudtam rakni másnap, nem tört el semmi és senki, így jól sikerültnek veszem :) a srácok közt volt kisebb vita, meg ereszdelahajamos ordítozás, de túléltük :) A kajaadagot kicsit elszámoltuk, így 3 napig pizzán meg rágcsákon éltünk :)

Egy másik aranyköpés a bejegyzés végére: "Anya, én a Jézuskától tudod, mit fogok kérni? Azt a hatalmas Millenium Falcon legot. Tudom, hogy az nagyon drága, de Jézuska nem veszi az ajándékot, hanem a fa alá varázsolja."

2017. július 30., vasárnap

Gitár

Feltettük végső helyére a gitárt. Ilyen lett.

Gyerkőcök


És azt írtam már, hogy már egyedül állok be a garázsba? :)



Hétvége

Tegnap Csanád ovis barátjáékkal találkoztunk Szentendrén, aztán grilleztünk náluk. A fiúk nagyon élvezték. Gergő is nagyon élvezte az idegen lakást a sok újdonsággal.

A kertünk klassz, Gergő első dolga, amikor lemegyünk, hogy leszüreteli a szedret. Szerencsére van :) És az az érzés, hogy a levesbe saját zöldség kerül frissen, az valami csodálatos. Ma Csanád meg is dicsérte a húslevesemet: "Anya, a te húslevesed a legfinomabb!".

Most pedig megyek, leszüretelem az uborkát, amiből kovászos ubit fogok csinálni Marika néni receptje alapján.

2017. július 23., vasárnap

Lopar, Rab, Horvátország, képek

Odafele az úton, az első kilátópontnál.
Az úton
 A komp


Itt volt a strand, mellette meg a szállás (Epario):

Strandolós fotók:


 Paradicsom-strand



Ugrálóvár csúszda Csanival
 A hotel játszószobája

Rab városa, városnézés:
Csinos kis utcácskák
 Mediterrán sikátorok



 Családi kép
 Kaktusz
 Cica
 Tornyok
 Kikötő


 Város partján

 Ilyen homokkövek vannak ott
 Csani talált egy kagylót
 És ilyen a városban a víz :O
 Van egy kis strand is az óvárosban
 Aztán elsétáltunk a tornyokhoz
 Abba ott Csanáddal fel is mentem
 De orkán szél volt (plusz négykézlábon kellett volna kimászni egy létráról), így nem mentünk ki a végén, "csak" a torony harangjáig
 Ahonnan ilyen volt a kilátás a városra
 És másik irányban a vízre
 Mégegyszer
 Csanival is :)
 Főtér vagy micsoda. itt fagyiztunk egyet, mielőtt indultunk strandolni a kövesebb partra.

Ide mentünk a városnézés után strandolni, Suha Punta (Kampor):


Ott szemben volt a kis strand
 Gergő ezt is élvezte
 Apró kavics, kövek és tengeri sünök, nagy halakkal
 Az öböl

Utolsó este is volt csúszda
 Hazafele láttuk a partot, ahol kinéztük a pancsit, Supetarska Draga:



Aztán volt nagy komp, fotózkodtunk





 És életkép Lábiscsákéknál az autópályán haza. Csanád a hintán zöldben, Gergő meg másfele mászkál.