Labyrinto és a legenda

Szombaton az időváltozás előtti utolsó szép napot kihasználtuk és elmentünk ciaspolázni (hótalpazni). Amiből igazság szerint az lett, hogy Laci a botja és az állványom cipelése miatt már unta kézben vinni a hótalpat, ezért felvette, én meg egész nap a táskámra függesztve cipeltem a sajátom. Hó volt, de le volt taposva.

A Latemar nevű csoport aljába mentünk egy hótalpas túrás könyvben leírtak szerint. Bolzanotól keletre, a múltkori Passo Lavazéhez közel, megintcsak a Rosengarten (vagy ahogy olaszul mondják, a Catinaccio csoport) mellett.

Az autóutunk síleceket cipelő autók között haladt. Carezza tavai be voltak fagyva és hó takarta. Ez az a vidék, ahol olyan szép kékeszöld tavacska van az út mentén. Piz Boé felé, Mamiékkal is arra mentünk és ha jól tudom, akkor Klári néniék is jártak arra.

A Carezza-tó után parkoltunk, megkerestük a turistajelzést és nekiláttunk a kirándulásnak. Kellemes séta volt, nem volt megerőltető, de mégis egész nap friss levegőt szívhattunk. Az út neve Labyrinto (vagyis labirintus). Ezt az elnevezést később értettük csak meg. Feljebb, a Latemar tövében hatalmas szikladarabokat lepett el a hó és közte bujkáltunk, kicsi hóhidakon, nagyon hangulatos volt. Tényleg, mint egy labirintus. Előre nem látszott, hogy merre fog kanyarodni a gyalogút :)

Aztán lefele jövet megtaláltuk a környék legendáját rejtő táblát is. A legenda a következő:
Egy tavi tündér élt a környéken, akibe egy varázsló beleszeretett. De hiába udvarolt a lánynak, ő visszautasította. Ezért a varázsló megkereste a boszorkányt, hogy tanácsot kérjen tőle, hogy hogyan csábíthatná el a lányt. A boszorkány azt tanácsolta neki, hogy fessen szivárványt az égre és ékszerekkel halmozza el a környéket, ami elbűvöli a lányt. A lányt ez el is bűvölte, de amikor felismerte, hogy a varázsló műve, akkor megijedt és beugrott a Carezza-tóba és a lányt soha többet nem látták. A varázsló szerelmi bánatában összetörte a szivárványt és a lány után hajította, a drágakövekkel együtt. Azóta ilyen szivárványszínű és kristálytisztán csillogó a tó vize.

A fotók bizonyítják, hogy a legenda előttünk megelevenedett. Olyan természeti képződményekkel találkoztunk, mint még soha. Láttuk a drágaköveket is és a Latemart a Catinaccioval összekötő szivárványt is. Fantasztikus volt.



Nagyobb térképre váltás