Az otthoni hidegek és a nagy hó teljesen elkerülte Olaszország északi részét. A síszezon emiatt elég siralmas, de amúgy sem lenne időnk most rá különösebben.
Ellenben töretlenül járunk babaúszásra. A mai alkalom klasszul sikerült, kivéve, hogy a víz és a levegő hűvösebb volt a megszokottnál. Szerencsére Csanit védi egy jó masszív zsírréteg a fagytól. A kis barátja, Martino, szegény vacogó fogacskákkal kapaszkodott a kedvenc labdájába, látszólag nagyon fázott az elején. Aztán ő is bemelegedett a nagy mozgásban. Túl vagyunk az első víz alá merülésen is (igen, a fejével halacskaként a víz alá bukott, illetve buktatták). Nagyon ügyes volt, nem sírt egy cseppet sem, szinte észre se vette. Az oktató fokozatosan vezette be a dolgot, rendesen felkészítette rá és így könnyedén ment minden. A nagy lubickolásban hiába pilledt el, nem aludt semmit addig sem, amíg török barátunkhoz átértünk ebédre. Ibo főzött nekünk, finom volt. Csani végig fent volt és nagyon élvezte, hogy Ibo és Iza is játszott vele, kézről kézre járt. Úgy tűnik, hogy eddig nem fél az idegenektől, hanem kifejezetten élvezi a változatosságot. Meghiszem azt, hiszen elég unalmas lehet állandóan velem lenni :) Persze itt már nem bírta szusszal, de csakazért sem aludt el mindaddig, amíg ki nem toltuk babakocsival az utcára. Úgyhogy innen átmentünk Martignanóba és sétáltunk vele egy óriásit a hegyen, had aludjon egy jót. Tegnap mutatta nekem egyik olasz barátnőm, hogy milyen klassz sétaút van végig Villamontagna alatt. Egy olyan 1.5-2 órás kör a napsütésben, a friss levegőn, a völgy "szmogja" felett. Csodás. Végig panoráma.
Holnap fotózni megyünk Iboval, addig Laci sétál a kicsivel és remélhetőleg megint süttetjük magunkat a tavaszi időben. Rügyeznek a fák, kihajtott az ibolya. Szeretem Trentot :)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése