Monte Nuvolau - 2575m

800m szintemelkedés úgy 3 óra alatt. Most nem voltunk olyan "extra kemények", de azért jó volt ;)

Megint hétvége. Szombaton alvás, főzés, mosás, pihenés volt terítéken.

Aztán vasárnap lesepertük a ciaspoláinkat (hótalpainkat) és hajnal 6-kor kocsiba pattantunk. A pattanás enyhén túlzó kifejezés, miután a felső szomszéd karnevált tartott felettünk este. Igaz, rendes szomszéd és éjfél előtt elcsendesedtek, azért az 5 órai kelés nem esett túl finoman.
Sötétben utaztunk a kihalt úton úgy 2 órát északkeletnek. Bolzano után át Val Gardenán, majd megmásztuk a hágót, hogy indulási pontunkhoz jussunk. Óriási tábla jelölte, hogy hol kezdődik a túraút a Cinque Torrihoz és a Nuvolauhoz. Mínusz 13-15 fok. Nyami.
Először gyönyörű fenyvesen baktattunk. A ciaspolát most is a lehető legtovább a hátizsákunkon cipletük. Bakkancsban gyorsabb és amíg nem süppedünk el a hóban, nem szenvedünk. Szépen lassan emelkedve elértük a Rifugio Cinque Torrit (2137m). Végig letrakkolt túraúton haladtunk, ugyanis rengeteg sítúrás jár arrafelé (akik sível másznak hegyet, majd lefele csak az élvezet marad nekik). A Cinque Torri látványa csodálatos. Éppen falmászók mászták. Mi viszont most szépen elsétáltunk mellettük tovább a következő menedékházig, ami egyben egy síparadicsom menedékháza is volt. Majd a sípályák mellett haladt az utunk mindaddig, amíg egy olasz pár le nem szólította Lacit, hogy van-e egy kis grappája. Mire ő közölte, hogy nincs és megkérdezték, milyen olasz túrázó az, akinél nincs grappa. Erre Laci mondta neki (olaszul! bravo :)), hogy magyar... a pasas ezek után megosztotta velünk magyar nyelvtudását, ami a "szeretlek, te állat", a "állatkirály", a "bunkó állat", valamint az "imádlak" szavakig terjedt. Mi is köszöntük és felfelé balra vettük az irányt. Jó kis kaptatón (a síelőket bámulva) értük el a Rifugio Nuvolaut, vagyis a csúcsot. Csodálatos panoráma, szikrázó napsütés, rengeteg hó és madarak + sítúrások + ciaspolások. Megérdemelt (és kivételesen magunkkal hozott) szendvicseinket és kekszünket forró teával fogyasztottuk.
Az egész túra meredek volt, de nem olyan vészesen hosszú. Legnagyobb hátráltatómnak az orromat és torkomat lefagyasztó mínuszokat tartottam. Amikor a Nap ragyog és éget és az emelkedőn szinte izzadok, de a levegővétel fáj... na ez eszembe juttatta azokat az édes magyarországi téli teljesítménytúrákat :) Szép volt.

Elolvadt

Jelentem, a hó majdnem teljesen elolvadt. A hétvégén ronda idő volt. Pontosabban szombaton ronda idő volt, aztán vasárnap nem tudta eldönteni, hogy most felhőben ködösen csúnya legyen, vagy derült éggel napos. Délután aztán inkább napos volt, így felfedeztük a környékünket. San Donát. Októberben költöztünk ide, de azóta se jutottunk el a házunk mögé, a dombra fel, ahol a pici B-s busz jár, a templom mögötti sétaúton Cognola felé, egy erdős részen keresztül a játszótérre :) 5 percre tőlünk egészen más világ van. Igazi falusi, igazi dombtetős, de leginkább játszóteres. A nagy melegben (lehetett vagy 10 fok, kabátban izzadtam) olvadó havon szánkóztak a gyerekek, mi meg...
és rajtam is lehet nevetni :)
Dél felé a naplemente:
Ezen pedig bejelöltem a házat, ahol lakunk. A háztól nem messze a nagy fehér kupolás épület ugye Laci egyeteme, fentebb balra pedig látszik az "én egyetemem" (ahol a daru áll). A hegy, aminek az oldalában vagyunk pedig a Marzola.
Ma pedig reggel a buszos épphogy nem vett fel (mert úgy döntött, nem áll meg), így hidegben ácsingózhattam a másik busz jöttéig, ami aztán nem a megfelelő útvonalon haladt. Én ezt egyáltalán nem bántam, így gyorsabban jutottam el munkába :)

Esik a hó

Elért ide is a havazás... kicsikét olvadós, kicsikét vizes, de a mienk :)

Kedden síelni nem voltunk, dolgozni dolgozunk, én gyakorlatilag rendszeresen ping-pongozok a munkahelyemen (kávészünet helyett sportszünetet tartunk), hétvégén pedig talán csúcsot hódítunk Lacival. Tömören ennyi történt/történik velünk. Nem sok.

Lusta hétvége

A hétvége a szmötyis idők tipikus példája volt. Hellyel-közzel. Azért nem teljesen. De a lényeg: kirándulni nem mentünk most sehova.
A szombatot Arcoban töltöttük. Túraboltok nézegetésével, sétával a folyóparton a napsütésben... amíg volt Nap. Kedvenc kebabos fickónknál ettünk egy finomat (Arcoban istenien csinálja a belvárosi kebabos a kebabot). Aztán végre, hosszú keresés után (hát már tavaly is néztünk, sose találtunk) lehetőséget adtunk a kopott ezer éves bársonygatyómnak a pihenésre. Új szerzeményt találtunk túrázáshoz :) Aztán bevásároltunk, pihentünk... vasárnap megint pihentünk, takarítottunk, pihentünk, lustálkodtunk, meg persze a húsleves és a fasírt is elkészült délre. Utána folytatódott a lustálkodásos rész.
Ma hideg és tiszta időre ébredtünk. -6°C-ot mutatott a bank hőmérője. Tudom, az otthonhoz képest semmi, viszont itt nagyonis hidegnek számít. Brrr.
Ma sportorvosi vizsgálatra megyünk... izgi lesz olaszul :)
Holnap pedig ingyenes a síelés ott, ahol a múltkor voltunk (Lagorai). Erre még azért alszunk egyet... most egyenlőre munka. Szép napot!

Íme egy fotó a klassz meleg túranacimmal + a függönyünkkel, amiről eddig még nem töltöttem fel fotót.

Helyzetjelentés

A minap reggel az utasoknak kellett útbaigazítani a buszsofőrt, hogy merre menjen, mert nem ismerte az utcákat, megállókat, útvonalakat, stb... El is kavart kicsit. Új srác lehetett, de azért próbakör nélkül beülni egy utasokat szállító járműbe és vezetni azt... Tudom, manapság a BKV sztrájkol, büdös, koszos, tömött, de nézze mindenki a jó oldalát: nem téved el :)

És jópár nap szmötyi után újra kisütött a Nap Trentoban :D

Cima Undici - videó

Fotók - Cima Undici

Előttünk az úticél, a hegytető
sípálya a kápolna mellett

jeges, művészies

1. rifugio (menedékház) karácsonyi díszei + Budapest arra
csücsül a Nap a hegyen

A csúcsnak hitt csúcs. De a csúcsnak hitt csúcson túl mindig van egy másik csúcsnak hitt csúcs... egy kirándulás alatt átlagban úgy 4-5 darab ;)


volt hó

A 3. menedékház és a sítúrások nyomai. Innen hótalppal mentünk.
megint művészkedtem
kilátás útközben
Abban a menedékházban már jártunk régebben ;) Keressétek a Bepi Zac via ferrata bejegyzés alatt.
Laci menet közben
Majdnem a csúcsról
A csúcs felé
panoráma a Latemar csoporttal
Val di Fassa és a Rosengarten
Ismerős? Piz Boé :)
A csúcs felé menet, háttérben a Sella csoport
Csúcson


Rosengarten és Pozza di Fassa

kicsi művészkedtem
hm...
szánkóval lefelé :)