Ma már jobban voltam. Bár még kicsit gyengén, de azért délután már nem bírtam unatkozni és végre sütöttem egy kenyeret.
A múltkori kenyérsütővel meg jól átvágtak minket a garázsvásáron. Direkt megkérdeztem, hogy működik-e, bekapcsolta, nyomogatta és erre most ki akartuk próbálni és minden gombja megy, csak a START nem. Köszönjük...
Mindegy, így ma kézzel gyúrtam ki a tésztát, majd kelesztettem, majd újra dagasztottam és kelesztettem és aztán kisütöttem és íme. Finom lett, Laci nagyon megörült neki. Első saját házi kenyerem :) Mondjuk gép nélkül fizikailag egy kicsit megterhelő fél órákat dagasztani, de most már tudom, hogyan lehet itthon kenyeret sütni. Ez most élesztős kenyér. De még jó előre felbuzdulva tegnap csináltam kovászt is, csak ahhoz idő kell. Majd nemsokára lesz az is és akkor nem csak élesztős, de kovászos kenyeret is tudok majd sütni :) Nem is kell nekünk gép, elég, hogy van sütőnk (végre valahára).
A vaku miatt olyan rondának tűnik a fotón, de élőben nagyon baba.
2012. augusztus 28., kedd
2012. augusztus 27., hétfő
Kings Island
Múlt vasárnap megvolt Csani első szülinapja. Répatorta, gyertyák, ajándékbontás, játék, játszótér, fagyizás...
Aztán a hét a szokásos módon elég sűrű volt. Megbeszélések, szemináriumok, kísérletes munka...
Szombaton viszont igyekeztünk kihasználni a Kings Islandes akciós jegy utolsó napját. Egyik kollegánk, Lily, Laci, Csani és én elmentünk vidámparkozni. A kicsi délelőtt aludt egyet, így a délutánt töltöttük a parkban. Lacival felváltva ültünk fel a hullámvasutakra. Az elsőnél Lily és Laci ment, 1 órát várakoztak, majd amikor beszálltak, elromlott. Bekötözték magukat, ledőltötték őket (mert ez egy fekvő hullámvasúr volt) és utána se előre, se hátra. További fél óra volt, míg kiszedték őket, futtattak egy tesztkört a masinákkal és újra beszálltak. De végülis megérte. Csak jót nevettem Lacin, hogy az első nagy hullámvasútja elég izgalmasra sikeredett. Fotót azért csináltam róluk.
Laci a második sor bal szélén reszket, mellette meg Lily fogja a napszemüvegét, le ne essen.
Sajnos a másnap már nem sikerült olyan jól. Csani szombat este belázasodott, én meg vasárnap reggelre lettem annyira rosszul, hogy ma mindhárman itthon maradtunk. Laci vigyáz a kicsire, én meg próbálok erősödni. A kicsi már jobban van, meg én is, de a holnapot még mindig ki kell hagynunk. Valami vírust összeszedhettünk, de eltérőek a tünetek. Szóval igyekszem távol tartani magam a kicsitől, ami nehéz. Remélem, hogy holnap már kutya bajunk se lesz.
Csani kedve azért töretlen. Legújabb tudományát láthatjuk a videón:
Aztán a hét a szokásos módon elég sűrű volt. Megbeszélések, szemináriumok, kísérletes munka...
Szombaton viszont igyekeztünk kihasználni a Kings Islandes akciós jegy utolsó napját. Egyik kollegánk, Lily, Laci, Csani és én elmentünk vidámparkozni. A kicsi délelőtt aludt egyet, így a délutánt töltöttük a parkban. Lacival felváltva ültünk fel a hullámvasutakra. Az elsőnél Lily és Laci ment, 1 órát várakoztak, majd amikor beszálltak, elromlott. Bekötözték magukat, ledőltötték őket (mert ez egy fekvő hullámvasúr volt) és utána se előre, se hátra. További fél óra volt, míg kiszedték őket, futtattak egy tesztkört a masinákkal és újra beszálltak. De végülis megérte. Csak jót nevettem Lacin, hogy az első nagy hullámvasútja elég izgalmasra sikeredett. Fotót azért csináltam róluk.
Laci a második sor bal szélén reszket, mellette meg Lily fogja a napszemüvegét, le ne essen.
Sajnos a másnap már nem sikerült olyan jól. Csani szombat este belázasodott, én meg vasárnap reggelre lettem annyira rosszul, hogy ma mindhárman itthon maradtunk. Laci vigyáz a kicsire, én meg próbálok erősödni. A kicsi már jobban van, meg én is, de a holnapot még mindig ki kell hagynunk. Valami vírust összeszedhettünk, de eltérőek a tünetek. Szóval igyekszem távol tartani magam a kicsitől, ami nehéz. Remélem, hogy holnap már kutya bajunk se lesz.
Csani kedve azért töretlen. Legújabb tudományát láthatjuk a videón:
2012. augusztus 18., szombat
Garázsvásár
Ma szombat van, vagyis garázsvásár :) Vettünk potom pénzért Lacinak kávédarálót (kicsi, egyszerű, de jó), meg egy kenyérsütőt. Meglátjuk, hogyan sikerül majd a kenyér vele. Laci még ingyen egy kábelt is megszerzett, amivel hanggal együtt lehet számítógépről TV-re vinni a néznivalót. Klasszak ezek a vásárok.
A legjobb vételünk mégis délután volt. Mindig nézegetjük a TV állványokat. Mert a nappaiból az hiányzik, jobb lenne ott a TV, mint a hálóban. És délután Laci nézegette a neten a hirdetett cuccokat (van kifejezettten egy lista, ahova bárki felteheti az eladásra szánt dolgait). Szóval nézegette és talált egy TV állványt, amit ingyen el lehet hozni, azt írták. Aki először megy érte. Épp akkor tették fel, és Laci észrevette. Írtunk neki, felhívott a pasas és elmentünk megnézni. Jelentem, a TV szekrény a nappaliban áll, rajta a TV-nk és nagyon örülünk neki. Van egy-két szépségfoltja a sarkainál, mint ahogy a többi itteni bútorunknak is, mert fekete (amilyet szerettünk volna) és így könnyű lerúgni a szélét, de egy kis javítófestékkel majd megkezelem és tökéletes lesz. Az ajtaja hibátlan, az üvege hibátlan, pont ide passzol, a mérete nem is lehetne ennél tökéletesebb. Tényleg nagyon örülünk neki. És ingyen volt. Csúcs. Takarította a pasas a garázst és nem fért és odaadta. Majdnem egy babakocsit meg székeket is ránksózott. Őrület.
A lényeg, hogy van TV állványunk. Már néztünk az IKEA-ban is egyet, de ez így sokkal jobb. És csinosabb is igazság szerint.
Ma voltunk fagyizni és játszóterezni. Csani még be se töltötte az első évét de már túl van élete első csókján. A játszótéren egy 14 hónapos kislány meglátta, odament Csanihoz és szájonpuszilta. Csani lefagyott, csak nézett, majd ment a kislány után és mosolygott rá. Csúcs volt :) Egy kicsi szőke Olivia.
Lehet, azért esehetett ez meg, mert ma új frizurája lett Csaninak. Levágtam hajvágóval :) Megint kis tüsi hajú.
Csaninak az ajándék be van csomagolva, a tortáját már ma este megsütöttem, holnap még ki kell dekorálni. El se hisszük, hogy így elrohant egy év. Életünk leghosszabb 5 hónapjával együtt volt az eddigi legrövidebb egy évünk.
Az állvány és az ajándék.
A legjobb vételünk mégis délután volt. Mindig nézegetjük a TV állványokat. Mert a nappaiból az hiányzik, jobb lenne ott a TV, mint a hálóban. És délután Laci nézegette a neten a hirdetett cuccokat (van kifejezettten egy lista, ahova bárki felteheti az eladásra szánt dolgait). Szóval nézegette és talált egy TV állványt, amit ingyen el lehet hozni, azt írták. Aki először megy érte. Épp akkor tették fel, és Laci észrevette. Írtunk neki, felhívott a pasas és elmentünk megnézni. Jelentem, a TV szekrény a nappaliban áll, rajta a TV-nk és nagyon örülünk neki. Van egy-két szépségfoltja a sarkainál, mint ahogy a többi itteni bútorunknak is, mert fekete (amilyet szerettünk volna) és így könnyű lerúgni a szélét, de egy kis javítófestékkel majd megkezelem és tökéletes lesz. Az ajtaja hibátlan, az üvege hibátlan, pont ide passzol, a mérete nem is lehetne ennél tökéletesebb. Tényleg nagyon örülünk neki. És ingyen volt. Csúcs. Takarította a pasas a garázst és nem fért és odaadta. Majdnem egy babakocsit meg székeket is ránksózott. Őrület.
A lényeg, hogy van TV állványunk. Már néztünk az IKEA-ban is egyet, de ez így sokkal jobb. És csinosabb is igazság szerint.
Lehet, azért esehetett ez meg, mert ma új frizurája lett Csaninak. Levágtam hajvágóval :) Megint kis tüsi hajú.
Csaninak az ajándék be van csomagolva, a tortáját már ma este megsütöttem, holnap még ki kell dekorálni. El se hisszük, hogy így elrohant egy év. Életünk leghosszabb 5 hónapjával együtt volt az eddigi legrövidebb egy évünk.
Az állvány és az ajándék.
2012. augusztus 16., csütörtök
Taps
Tegnap teljesen magától megtanult Csani tapsolni. Minden nap valami újat tud. Szótagokat, járni, integetni és tapsolni. Nagyon élvezetes ez a korszak. Az evést is gyakoroljuk, mindent megrág azzal a 4 foggal, de a legjobban a tányérból ki- és bepakolászást élvezi a vacsorában.
2012. augusztus 14., kedd
Ingyen fagyi
Ma két hírrel tudok szolgálni.
Csani most először nem sírt reggel, amikor átadtam a dadusnak. Bár nem repesett a boldogságtól, de inkább figyelt a többi gyerekre. Nagy nap volt ez a mai. Úgy látszik, sikerült megszoknia.
Másik hír, hogy az egyetemen ma ingyen fagyit osztogattak. Valami támogatást gyűjtöttek és sikerült sokat összegyűjteniük és ezért az épület előtt egy fagyis autóban csavarták a csavart fagyikat :) Még le is fotóztak minket, ki tudja, hol jelenik meg a fotónk.
Csani most először nem sírt reggel, amikor átadtam a dadusnak. Bár nem repesett a boldogságtól, de inkább figyelt a többi gyerekre. Nagy nap volt ez a mai. Úgy látszik, sikerült megszoknia.
Másik hír, hogy az egyetemen ma ingyen fagyit osztogattak. Valami támogatást gyűjtöttek és sikerült sokat összegyűjteniük és ezért az épület előtt egy fagyis autóban csavarták a csavart fagyikat :) Még le is fotóztak minket, ki tudja, hol jelenik meg a fotónk.
2012. augusztus 12., vasárnap
Sűrű hét, tanszéki piknik
A hét megint sűrűn telt. Mindig sok a teendő és a találkozók, szeminárok. Olaszországban sem unatkoztunk, de bele kell rázódnunk az amerikai munkastílusba. Ami kicsit kemény.
Péntek délután hivatalosan el tudtunk lógni. Elmentünk a kicsiért és utána tanszéki piknikre mentünk a Mt Echo Parkba. Fényképezőt nem vittem, pedig páramentes tiszta idő volt és szép kilátás a városra. Ez van. A kicsi is élvezte, egy tündér, hang nélkül elmászkál, matat, vigyorog.
Jövő héten lesz az első szülinapja. Ajándéka bekészítve, a leendő tortájára a gyertyák a szekrényben csücsülnek... :)
Ma Laci kipróbálta a gömbgrillt. Sok zöldséggel ettünk grillezett virslis hotdogot. Hmm, finom lett nagyon. Meg mosás, takarítás, egyéb teendőink voltak. Délután elmentünk fagyizni és játszóterezni. Csani nagy kedvence - a hinta mellett - a csúszda. Most már elengedjük, mert nem teszi le a fejét, csak lefekszik, összehúzza magát, becsukja a szemét és teli szájjal vigyorog :)
A bölcsiben már ügyesen elvan, játszik. A dadusok szerint csajozik, mert az ő korosztályában ő az egyedüli kissrác. Korán kezdi :)
Tegnapra kicsit betaknyosodott, de egyébként jól van. Bátran mozog, el-elengdi a dolgokat és sokszor másodpercekig megáll a két lábán. Mindent ért, hihetetlen, mennyire. Elkezdett ravaszkodni is, mert konkrét ötletei vannak arról, hogy mit akar vacsorázni. Megkérdezem, mit kér és rámutat valamire. Mindent egyérteműen jelez. Értetlenül áll, amikor huncutkodásból a lepakolt tárgyat visszatesszük a háta mögött a kanapéra, ahonnan lerámolta. Párszor csak néz, leszedi türelmesen, majd egy idő múlva már vigyorog ránk, mert érti (úgy is, hogy nem látja), hogy mi rakjuk mindig vissza. Humorérzéke az van, kinevet minket. Sőt, saját magát is, ha valami nem úgy sikerül. Tényle nagy fiú már, hihetetlen, hogy 1 éves sincs és olyan, mintha egy kisember lenne, aki még nem beszél, de egyébként teljesen olyan, mint mi. A beszéde is fejlődik, már több szótagot mond. Sőt, az a sejtésünk, hogy az "otka" az az "ott van" akar lenni, de lehet, hogy ezt mi képzeljük bele. De mindenre válaszol, ha kérdezünk tőle. Meg egyébként is be nem áll a szája (csak ha valamire erősen koncentrál, pl autót, motort lát vagy hall vagy valamit ki akar nyitni vagy meg akar szerelni, ilyenkor igazi férfi és se hall se lát Dömötör). A fogát magától is mossa, sikálja. De nem büszkélkedem többet :)
A lakásban, amióta beköltöztünk, nem működik a mosogatógép. Most már kezd kicsit zavarni, hogy nem bírják megjavítani vagy kicserélni. Nem mintha nem tudnánk amúgy elmosogatni, de kicsi a konyhapult és a csurgató sok helyet foglal, meg ha ott van a szemünk előtt egy mosogatógép, akkor piszkálja a csőrünket, hogy nem működik.
Kondizni továbbra is járunk, bár kezdünk a belső terembe belefáradni. Hiányzik a hegymászás és a falmászás.
Egy elbambulós videó a végére:
És egy beszédes-mászkálós:
Péntek délután hivatalosan el tudtunk lógni. Elmentünk a kicsiért és utána tanszéki piknikre mentünk a Mt Echo Parkba. Fényképezőt nem vittem, pedig páramentes tiszta idő volt és szép kilátás a városra. Ez van. A kicsi is élvezte, egy tündér, hang nélkül elmászkál, matat, vigyorog.
Jövő héten lesz az első szülinapja. Ajándéka bekészítve, a leendő tortájára a gyertyák a szekrényben csücsülnek... :)
Ma Laci kipróbálta a gömbgrillt. Sok zöldséggel ettünk grillezett virslis hotdogot. Hmm, finom lett nagyon. Meg mosás, takarítás, egyéb teendőink voltak. Délután elmentünk fagyizni és játszóterezni. Csani nagy kedvence - a hinta mellett - a csúszda. Most már elengedjük, mert nem teszi le a fejét, csak lefekszik, összehúzza magát, becsukja a szemét és teli szájjal vigyorog :)
A bölcsiben már ügyesen elvan, játszik. A dadusok szerint csajozik, mert az ő korosztályában ő az egyedüli kissrác. Korán kezdi :)
Tegnapra kicsit betaknyosodott, de egyébként jól van. Bátran mozog, el-elengdi a dolgokat és sokszor másodpercekig megáll a két lábán. Mindent ért, hihetetlen, mennyire. Elkezdett ravaszkodni is, mert konkrét ötletei vannak arról, hogy mit akar vacsorázni. Megkérdezem, mit kér és rámutat valamire. Mindent egyérteműen jelez. Értetlenül áll, amikor huncutkodásból a lepakolt tárgyat visszatesszük a háta mögött a kanapéra, ahonnan lerámolta. Párszor csak néz, leszedi türelmesen, majd egy idő múlva már vigyorog ránk, mert érti (úgy is, hogy nem látja), hogy mi rakjuk mindig vissza. Humorérzéke az van, kinevet minket. Sőt, saját magát is, ha valami nem úgy sikerül. Tényle nagy fiú már, hihetetlen, hogy 1 éves sincs és olyan, mintha egy kisember lenne, aki még nem beszél, de egyébként teljesen olyan, mint mi. A beszéde is fejlődik, már több szótagot mond. Sőt, az a sejtésünk, hogy az "otka" az az "ott van" akar lenni, de lehet, hogy ezt mi képzeljük bele. De mindenre válaszol, ha kérdezünk tőle. Meg egyébként is be nem áll a szája (csak ha valamire erősen koncentrál, pl autót, motort lát vagy hall vagy valamit ki akar nyitni vagy meg akar szerelni, ilyenkor igazi férfi és se hall se lát Dömötör). A fogát magától is mossa, sikálja. De nem büszkélkedem többet :)
A lakásban, amióta beköltöztünk, nem működik a mosogatógép. Most már kezd kicsit zavarni, hogy nem bírják megjavítani vagy kicserélni. Nem mintha nem tudnánk amúgy elmosogatni, de kicsi a konyhapult és a csurgató sok helyet foglal, meg ha ott van a szemünk előtt egy mosogatógép, akkor piszkálja a csőrünket, hogy nem működik.
Kondizni továbbra is járunk, bár kezdünk a belső terembe belefáradni. Hiányzik a hegymászás és a falmászás.
Egy elbambulós videó a végére:
2012. augusztus 10., péntek
2012. augusztus 5., vasárnap
Újabb hét
Pénteken végre megérkezett a laptopom.
Csani most már megszokta a bölcsit, ügyes kis krapek. Játszik, eszik, alszik. Ahogy azt kell.
Csütörtökön a TV-t és az internetet is beszerelték.
A munka sűrű, nehezen jut mindenre időnk. Illetve nem is jut. Elnézést a megkésett válaszokkal. El vagyunk havazva.
Szombaton sem tétlenkedtünk. Délelőtt elmendtünk "yard sale"-ezni. Vagyis garázsvásárolni. Megunt kacatok közt matatni. Eredetieg TV állvánt keresnénk, de végül egy teljesen bontatni Weber minigrillt találtunk féláron, nem lehetett ott hagyni. Meg mellé bontatlan vágódeszka meg tollak meg képkeret is járt. Ja, meg Csaninak használt műanyag sámli majd ha kezet kell később mosnia. Meg rajzceruza-zsírkréta-festék szett. Ez utóbbi is bontatlan. Nagyon tetszenek ezek a vásárok.
Cserébe elromlott a turmixunk, így ma vennünk kellett egy botturmixot.
Szombaton délután elmentünk strandolni. Ahhoz a tóhoz, ahol a múltkor is voltunk. Apró kavicsos sóderes a partja, ahhoz vettünk homokozó szettet a kicsinek és így délután azzal matatott. Meg uzsiztunk és utána igyekeztünk haza. Igyekeztünk volna, ha nem lett volna megint dugó. Állandóan dugó van :( De még így is maradt időnk elmenni egy indiai étterembe megünnepelni az 5. házassági évfordulónkat. Csani imádta a helyet. Magasított székkel odaültették az asztalhoz, sürögtek-forogtak a pincérek és még nant (olyan kenyérféle) meg rizset is ehetett joghurttal. Élvezte. Mi is, mivel a kaja isteni volt.
Ma nem tudtunk sehova se menni, mert esett az eső. Meleg van meg pára, de esett. Takarítottunk, mostunk, egyéb teendőinket láttuk el.
Most igyekeznem kell a gépem rendbetételével, mert holnap megint munka.
Pár fotó
Pancsi
Homokozás:
Indulunk vacsizni:
Házassági évfordulós vacsi. Az ötödik év.
Csani most már megszokta a bölcsit, ügyes kis krapek. Játszik, eszik, alszik. Ahogy azt kell.
Csütörtökön a TV-t és az internetet is beszerelték.
A munka sűrű, nehezen jut mindenre időnk. Illetve nem is jut. Elnézést a megkésett válaszokkal. El vagyunk havazva.
Szombaton sem tétlenkedtünk. Délelőtt elmendtünk "yard sale"-ezni. Vagyis garázsvásárolni. Megunt kacatok közt matatni. Eredetieg TV állvánt keresnénk, de végül egy teljesen bontatni Weber minigrillt találtunk féláron, nem lehetett ott hagyni. Meg mellé bontatlan vágódeszka meg tollak meg képkeret is járt. Ja, meg Csaninak használt műanyag sámli majd ha kezet kell később mosnia. Meg rajzceruza-zsírkréta-festék szett. Ez utóbbi is bontatlan. Nagyon tetszenek ezek a vásárok.
Cserébe elromlott a turmixunk, így ma vennünk kellett egy botturmixot.
Szombaton délután elmentünk strandolni. Ahhoz a tóhoz, ahol a múltkor is voltunk. Apró kavicsos sóderes a partja, ahhoz vettünk homokozó szettet a kicsinek és így délután azzal matatott. Meg uzsiztunk és utána igyekeztünk haza. Igyekeztünk volna, ha nem lett volna megint dugó. Állandóan dugó van :( De még így is maradt időnk elmenni egy indiai étterembe megünnepelni az 5. házassági évfordulónkat. Csani imádta a helyet. Magasított székkel odaültették az asztalhoz, sürögtek-forogtak a pincérek és még nant (olyan kenyérféle) meg rizset is ehetett joghurttal. Élvezte. Mi is, mivel a kaja isteni volt.
Ma nem tudtunk sehova se menni, mert esett az eső. Meleg van meg pára, de esett. Takarítottunk, mostunk, egyéb teendőinket láttuk el.
Most igyekeznem kell a gépem rendbetételével, mert holnap megint munka.
Pár fotó
Pancsi
Homokozás:
Indulunk vacsizni:
Házassági évfordulós vacsi. Az ötödik év.
Címkék:
East Fork State Park,
évforduló,
fotó
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)