2012. augusztus 12., vasárnap

Sűrű hét, tanszéki piknik

A hét megint sűrűn telt. Mindig sok a teendő és a találkozók, szeminárok. Olaszországban sem unatkoztunk, de bele kell rázódnunk az amerikai munkastílusba. Ami kicsit kemény.

Péntek délután hivatalosan el tudtunk lógni. Elmentünk a kicsiért és utána tanszéki piknikre mentünk a Mt Echo Parkba. Fényképezőt nem vittem, pedig páramentes tiszta idő volt és szép kilátás a városra. Ez van. A kicsi is élvezte, egy tündér, hang nélkül elmászkál, matat, vigyorog.

Jövő héten lesz az első szülinapja. Ajándéka bekészítve, a leendő tortájára a gyertyák a szekrényben csücsülnek... :)

Ma Laci kipróbálta a gömbgrillt. Sok zöldséggel ettünk grillezett virslis hotdogot. Hmm, finom lett nagyon. Meg mosás, takarítás, egyéb teendőink voltak. Délután elmentünk fagyizni és játszóterezni. Csani nagy kedvence - a hinta mellett - a csúszda. Most már elengedjük, mert nem teszi le a fejét, csak lefekszik, összehúzza magát, becsukja a szemét és teli szájjal vigyorog :)

A bölcsiben már ügyesen elvan, játszik. A dadusok szerint csajozik, mert az ő korosztályában ő az egyedüli kissrác. Korán kezdi :)

Tegnapra kicsit betaknyosodott, de egyébként jól van. Bátran mozog, el-elengdi a dolgokat és sokszor másodpercekig megáll a két lábán. Mindent ért, hihetetlen, mennyire. Elkezdett ravaszkodni is, mert konkrét ötletei vannak arról, hogy mit akar vacsorázni. Megkérdezem, mit kér és rámutat valamire. Mindent egyérteműen jelez. Értetlenül áll, amikor huncutkodásból a lepakolt tárgyat visszatesszük a háta mögött a kanapéra, ahonnan lerámolta. Párszor csak néz, leszedi türelmesen, majd egy idő múlva már vigyorog ránk, mert érti (úgy is, hogy nem látja), hogy mi rakjuk mindig vissza. Humorérzéke az van, kinevet minket. Sőt, saját magát is, ha valami nem úgy sikerül. Tényle nagy fiú már, hihetetlen, hogy 1 éves sincs és olyan, mintha egy kisember lenne, aki még nem beszél, de egyébként teljesen olyan, mint mi. A beszéde is fejlődik, már több szótagot mond. Sőt, az a sejtésünk, hogy az "otka" az az "ott van" akar lenni, de lehet, hogy ezt mi képzeljük bele. De mindenre válaszol, ha kérdezünk tőle. Meg egyébként is be nem áll a szája (csak ha valamire erősen koncentrál, pl autót, motort lát vagy hall vagy valamit ki akar nyitni vagy meg akar szerelni, ilyenkor igazi férfi és se hall se lát Dömötör). A fogát magától is mossa, sikálja. De nem büszkélkedem többet :)

A lakásban, amióta beköltöztünk, nem működik a mosogatógép. Most már kezd kicsit zavarni, hogy nem bírják megjavítani vagy kicserélni. Nem mintha nem tudnánk amúgy elmosogatni, de kicsi a konyhapult és a csurgató sok helyet foglal, meg ha ott van a szemünk előtt egy mosogatógép, akkor piszkálja a csőrünket, hogy nem működik.

Kondizni továbbra is járunk, bár kezdünk a belső terembe belefáradni. Hiányzik a hegymászás és a falmászás.

Egy elbambulós videó a végére:
És egy beszédes-mászkálós:

1 megjegyzés: