Düh. Áh,

Az előbb töltöttem fel fáradtságos munkával (lassú nettel) a fotókat a parlamentről, parkokról meg a vacsiról és erre mind eltűnt. Ma aludni akartam időben, erre elszúrtam az időm és még feleslegesen is. Düh.

Viszont akkor ha már így alakult, egy gyors fotóval kedveskednék Orsinak. Fotós-fotó.
További düh. nem enged menteni fényképpel... így jártam. ami késik, nem múlik.

Egyébként most hogy itt ültem, volt "palacsinta-parti". Sütöttek kettőt, nem evett senki semmit (nagyon emberek sincsennek) és aztán 2 óra várakozás után összepakolták. Kicsit fura volt :) Szegények.

Holnap utolsó nap, aztán utazás haza.

Csütörtök, utolsó előtti nap

Hulla fáradtság. Talán így jellemezném azt az érzést, ami uralkodik rajtam. Más konferenciákhoz képest későn következett be ez az állapot, de nem maradt el. Napi ritmus konferencián zavarom meg a napi ritmusom.

Tegnap (szerda) volt az EU Parlament látogatása, meg a bankett.
Az EU Parlament bemutatása rövidebb ideig tartott, mint a bejutás az épületbe a biztonsági intézkedések miatt. Megnéztük az üléstermet. Nagy.

Aztán a közeli Parc de l'Orangerie fotózása mellett döntöttem. Volt időm a bankett vacsi előtt. András is velem tartott. Jó volt kicsit agyat szellőztetni. Aztán még a Botanikus kertbe is elmentünk, ami az egyetem mellett van. Aztán gyülekezés folyt és buszra pattanás.

A busz elvitt minket vhova messzebbre. Vmi sport központnak tűnt. Egy hangárban vacsiztunk, szép asztalokkal, hallottunk előadást a főszervezőről, finom borokat ittunk. Kellemes volt. Viszont az első buszt megragadtuk a visszatérésre a városba, ugyanis ekkor már egyébként is fél 12 is elmúlt. Fáradtak voltunk páran. Melissaval "haza"sétáltunk, majd igyekeztem aludni. Nem sokat.

A mai nap hosszú és eddig az előadások sem voltam túl meggyőzőek. Most ebédeltem, az finom volt. Ezen kívül nagyon más nem történt.

Ma biztosan alvás lesz a program.

Holnap pedig délben végzek, cél a katedrális megmászása. Gyalog fel lehet menni a tornyába, ahonnan állítólag a hegyeket is látni tiszta időben. Izgatottan várom. Egy kis séta, "búcsú" a várostól és szombat hajnalban vonattal irány Trento.

Jó volt Strasbourgban, félek kicsit hazamenni a feladataim sokasága miatt. Ugyanakkor újult erővel és érdeklődéssel tekintek az itt hallottak után a cirkadián óra rejtelmeire.

Keddi fotók

Egy esti gyenge próbálkozásomA lányok :) Melissa és Mellani
Krisztina
András és Melissa
Mellani
Norbert

A "sorbet"

kakas kukucskálás

Fotók - hétfő - reggeli séta, hajókázás, vacsi

Reggeli sétám az egyetem felé hétfőn



aznap reggel (hajnalban) jó időm volt, kedvenc kép is készült, íme :)




Az egyetem
Aztán délután Melissával voltunk katedrálist nézni és hajózni az Ill folyón.
A híres jelkép. Strasbourgé és a konferenciájé. Az óra.
És a szerkezet részei

Hajótúra


Kompolásszerűség, vízszintemelés, belépés Petite France-ba





Az a sétány, amit első nap fotóztam, amin reggelente sétálok és ami ilyen szépen emlékeztet az ősz közeledtére


Az EU Parlament.

Zsiráf és autó

Ráncos Judit

Katedrális naplementében
Melissa és a vacsija
Norbert
András
és én
Katedrális éjjel

Szájensz (Science) - tudomány - Kedd

Ma is sok erdekes eloadas volt. Mindenki figyelmebe ajanlom az alabbi kerdoiveket

www.euclock.org - az MCTQ teszt (kutatáshoz gyűjti az adataidat, ha kitöltöd; circadian ritmusoddal kapcsolatos szokások)

másik meg a

www.wired.com/wired/archive/9.12/aqtest.html - Autism Spectrum Quotient felmérő. Vagyis Te és az autizmus.

Csodálatos előadások voltak pillangó circadian órájáról és mágneses érzékelőjéről, tájékozódásáról Naptól és pólustól függően. Morfium és kokain függőség és circadian óra téma is volt. Meg laptopképernyőre lézer pointerrel mutogatós lány, meg sok egyéb is volt. Estére a polgármester hívott meg minket arra, hogy egy teremben ötszázan egyszerre álljunk és hallgassuk, ahogy beszédet tart… hm… ez igazán nem tetszett… volt egy kis bor, dehát vacsoráról így lecsúsztunk. A városban ettünk. A tegnapi kaja egy fokkal jobban jött be nekem, de ez is finom volt.

Holnap (szerda) vmi díjnyertes munkák előadásait fogjuk hallgatni, meg délután lesz látogatás az EU Parlamentbe, aztán meg Bankett vacsi. Ma már azért hulla fáradt vagyok. De már nem sok, addig csak kitartok.

Igyekeztem Orsi kedvéért lesifotózni a fotóst, de nem sikerült sajnos. Majd még próbálkozom ;)

Visszaszámlálás, 3 nap.

Jah meg ma esett egy kis eső, de az idő nem hűlt le, csak jól bepárásodott, így nagyon meleg let. De holnapra is esőt írtak. Kiderül. remélem, nem komoly. Strasbourgban ennyi újság van. Meg hogy kevés a turista ezidőtájt, pedig most hogy őszülnek a fák, mint egy festett ékszeresdoboz az egész városka. Strasbourg jó hely.

Hétfő és egy kis kedd

Az előadások nagyon klasszak. Bár úgymond új vagyok ezen a területen, mivel molekuláris részérőlnem sok szó van, inkább biológusabb, átfogóbb, de ugyanakkor izgalmas és nagyon homályos területek bennem. Szóval élvezem.
A kaja fantasztikus. Féltem a francia konyhától, de ez a német keveredés nagyon jót tesz neki. Ízletes, finom minden. Juhé.
Az előadásokból sokmindent tanulok. Például azt is, hogy a franciáknak igen nehézkes egy olyan rendszerről beszélni, amiben sok ROR vagy RevErb van. Szegények alig bírják kimondani, összeakad a nyelvük :)
Roenneberg marha vicces volt, beszélt a cirkadián típusok és házasság meg válások arányáról :)
A kávét is kipróbáltam, de sajnos nagyon vízízű. Eddig kerültem, de ma már fáradt voltam, muszáj volt. Ittam már rosszabbat is, meg jobbat is.
Tegnap délután az utolsó előadásról ellógtam a kolis társammal. Katedrálist néztünk lézengő emberekkel (nem volt tömeg. isteni). Aztán hajókáztunk az Ill folyón. Nagyon klassz és hangulatos volt. Fotóztam is, vmikor megpróbálom feltölteni. Aztán a két magyar sráccal találkoztunk, beültünk vacsizni és beszélgetni egy étterembe. Finom volt, jót szórakoztunk. Többek közt megtudtam, hogy az anatómia és patológia telejsen más. Mármint csinálni. Egyik gumiszerű, másik élet(hulla)szerű. Mindenesetre nekem furcsa még mindig. A lány lovak fejeit vágja és idegeket vizsgál. Nem ebbe születtem, az tuti.
Csak későn kerültem ágyba, korán keltem. Fáradt vagyok.

Ma (kedden) megyünk vmi parkba vmi hivatalos köszöntőre. Meglátjuk.

Első komoly nap, avagy Strasbourg 2. nap

Nos, ma volt minden.
Reggel felkeltem korán, hogy a poszteremet fel tudjam aggatni a helyére, meg tudjak netet nézni a 8.30-kor kezdődő előadások előtt. A poszterterem csak negyed 9-kor nyitott ki. De megtettem, feltettem.
Gyalog mentem 7 után. Klassz volt, nagyon friss a levegő, meg is ijedtem, mert fáztam. Itt már őszül. Viszont kár volt aggódnom.
Fél 9-kor előadások sora következett. Az előadóterem továbbra is borzalmas meleg és levegőtlen. Ott már nem fáztam.
Aztán volt délben poszterszekció. Másoké, nem az enyém. Igyekeztem végigjárni a temérdek posztert, amit kis termekben tömegesen helyeztek el, hely ott is csak szűkös volt. Jegyzeteltem, melyik tűnt érdekesnek.
A fotós továbbra is kiköpött Novák Béla. Én még ilyet nem láttam. Ahogy az alsó ajkát lebiggyeszti. És ma megnéztem, még a szeme színe is világos :) Talán kicsit vékonyabb a karja, de nem észrevehető a különbség. Nem lehet, hogy van egy francia testvére?!
Aztán volt előadó, akinek besípoló, recsegő és gerjedő mikrofonja fullasztotta nevetésbe az előadását. Szegény.
Aztán bátorkodtam lepaktálni a magyar csapattal. Leszólítottam Norbit (SOTE), aki bemutatott Andrásnak (Pécs), meg Ahmednek (egy egyiptomi srác, aki szintén egyedül érkezett, mint én és hozzájuk verődött), meg Krisztinának (SOTE). Aztán a pultnál adtak nekem ingyen busz meg villamosjegyet, amit kihagytak a csomagomból véletlen. És egy amcsi lány (illetve puerto ricoi) állt mellettem, vele is összeismerkedtem. Mint kiderült, ő is azon ritka emberek közé tartozik, aki élvezheti a CIARUS nevű szálláshely adta örömöket. A többiek mind egy másik koliban kaptak helyet. Az se jobb állítólag.
Tehát már nem magányosan telt a napom.
Az előadások során nem sok hely van a padban. Szenvedek a hátfájással, lábpakolgatással. Nem egyszerű. Ma sikeresen percekig simiztem egy előttem ülő srác fenekét. Csak a hosszabb fészkelődése döbbentett rá, hogy nem a padot simizem, hanem őt. Majdnem elröhögtem magam. Utána már csak egyszer vágtam szegényt fenéken :) Később a kolis sorstársam révén őt is megismertem (mármint bemutatkoztunk, meg előtte a poszteremnél is kérdezett, de erre a simis incidensre nem tértem ki :)) Szóval a srác szlovák, de vhol máshol tanul; akiket ő ismert azok egy cseh és egy amcsi lány... szóval a kör itt be is zárult. Ennyire futotta a mai napomból. "Smúzingolok". A magyar srác már az idős nagy neveket is megmutogatta nekem (messziről), hiszen sosem volt lehetőségem a cirkadián bagázst megcsodálni élőben. Tudom, hogy a német nagyfej mindig megmondja a frankót, hogy egy másik öreg elvarázsolt egy személy...
Nah meg még poszterszekcióra is jutotta nekem 4-5.30-ig. Ez a tömegben izzadást és folyamatos ordítást jelentette. Zaj volt. Teljesen elment a hangom a végére. Elvileg van egy csomó poszterdíj, meg bizottság, azonban hozzám senkise jött oda (közülük. Más érdeklődők akadtak). Így már emiatt is kizártnak tartom bármiféle jogosultságomat. Az érdeklődők aranyosak voltak. Tetszett nekik, hogy számítógéppel jósolgatok és milyen érdekes és hasznos is ez.
Az ebéd egy állófogadást jelentett. Nem laktam jól. Az esti főelőadásnak csak úgy végeszakadt és a kolis sorstársammal jöttem vissza. Együtt vacsiztunk, nekünk itt ez jár, mások a belvárosban esznek vmit. Biztos hangulatosabb és finomabb. De ez sem olyan rossz. A lány (Melissa) még nem járt Európában. Még Strasbourgból se látott semmit, a bőröndjét elhagyta az Air France. Ma hozták meg neki ide. De holnap remélem, a többiekkel együtt ki tudunk mozdulni vhova a városba, este megnézni Strasbourgot. Aztán lehet, pénteken a lánnyal várostnézek, vagy szerdán az Európa Parlament után. Nekem még hiányzik a Petite France rész, ahogy már említettem.
Najó, mára ennyi elég is belőlem. Holnap is lesz nap.