Nyárias április

Kicsit hirtelen lett nyár errefelé. Az utóbbi napokban már kora reggel 16-19 fok van és napközben a 30 fokot is eléri a hőmérséklet. A sugarak nagyon erősek, 10 perc után megpirul a karom.

A munkahelyen az ebédet a teraszon töltöm, ami néha már túlontúl meleg.

A hétvégén pedig a Csikász-Nagy famíliával voltunk egy könnyed, de elég hosszúra sikerült sétán a "Tavasz Völgyében" (Valle della Primavera, vagy másik nevén Frühlingstal... milyen szép is ez a német nyelv, ugye?).

A helyet állítólag tavasszal kell látogatni a sok krokusz miatt. Erről mi már lecsúszhattunk, azonban az egész vidéken virágoztak az almafák. Mivel a Trento és Bolzano közötti rész egy almatermesztő régió, csodaszép volt a táj. Az idő is klassz volt. No meg a társaság is :)

Monticoloból indultunk, bolyongtunk a Caldaro-tóhoz, ebédeltünk, majd vissza. Fotók a következő bejegyzésben :)


Nagyobb térképre váltás

Hétköznapok, ebéd

Új munkahely, új menza. Negyed óra sétára a centertől. Eldugott helyen, kicsi. De annál jobb. Azt hiszem, megvan a trentoi menzák ragsorának elsője (még ha épp nem is Trentoban van).

Előszöris mindenki autóval jár. Mert "messze van". Parkoló helyet nem tudom, hogy hogyan találnak, de szűk, kicsi, tömött utcácskára nyílik az étterem. Sebaj. Ha másoknál van hely, akkor megyek autóval én is, de arra senki rá nem venne, hogy a kocsit ekkora távolságra pöfögtessem és minden alkalommal leizzadjak a parkolás miatt.

Ma egyedül voltam enni (egyébként általában hozok magammal kaját és azt eszem helyben, de mostanra elfogyott otthon minden és tegnap sziklát mászni voltunk (illetve Laci mászott én meg biztosítottam, mert mostmár nem megyek falra "ilyen állapotban")). Szóval ma egyedül sétáltam el a menzára. Csicseregtek a madarak, ragyogott a Nap, virágzik az orgona és minden tavaszi virág. Negyed óra kereken. Friss levegő, agytisztulás.

Mattarello egyébként nagyon hangulatos hely szerintem. Nagyon-nagyon csendes. Szűk utcácskák. Olaszos, de nyugodt. Van egy patak is.

A menza messzisége miatt mindenki panaszkodik és epekedve várja, hogy Povoba kerüljön a laborja, mert ott csak 2 percre vannak a menzák (és több menza is van), nagyobb kajaválasztékkal (gondolják). Egyetlen előnye az lenne, hogy közelebb van sokkal. Egyébként a menza hiába nagyobb Povoban, mindig hosszú sorok kígyóznak, míg itt sosincs sor. Hiába kígyóznak a sorok, az étel minősége összehasonlíthatatlan. Eddig csak pár alkalommal ettem itt, de valami nagyon finom volt. És sok. Ma is volt a kedvenc spenótos raviolim. A paradicsomos-borsóköret fűszeres, a hús ízletes, a tört krumpli sima és nem darabos és pont megfelelően sós. A salátát előre kiszedik, de sosincs benne paradicsom, csak zöld saláta meg répa (amiket én szeretek). Van mindig gyümölcs, gyümi befőtt, puding, joghurt vagy tortaszelet. Lehet helyben kávét venni rendes bárpultosat (nem automata, nem, nem), üveg poharakat adnak és közel van az innivalós masina az asztalokhoz. Engem hidegen hagy, hogy gyalog 15 perc, kocsival 5 perc, attól még nyugis és jó. Gyakran van canederli is brodoval (helyi húsleves spéci gombócokkal). Nem hideg és nem kemény/nyers a sült/főtt/törtkrumpli, mindig kétféle húsból lehet választani, vagyis nincs olyan, hogy csak főtt spenót vagy sült padlizsánt lehet a krumplihoz vagy borsóhoz választani "főételként". A tészta al dente és húsos a ragú. A hamburger husi belseje is át van kellemesen sütve és ízletes.

Nem dicsérem tovább. Nekem tetszik. Mondjuk nyáron már nehézkesebb az a 15 perces séta visszafele enyhén meredek úton. De egyenlőre jobban kedvelem Mattarellot Povoval szemben.

Hiába a tavasz...

Hiába van itt a tavasz és a meleg, nekem sikerült összeszednem egy makacs náthát. Azt hiszem, ezt még otthonról hoztam ide. Torokfájás, taknyosság több napig. Szerencsére láz nélkül. Aztán az egész ráment a kötőhártyámra is, ami szintén begyulladt. Kellett ez most nekem, mint púp a hátamra. A lényeg, hogy 5 nap kihagyás után, ma már tiszta orral, náthás hanggal és nem annyira piros szemmel jöttem újra munkába. De az biztos, hogy nem erőltetem magam túl.

Igazi boxbajnokként üdvözölhetjük a család legkisebbjét. Talán a finom mozdulatokat nem is ismeri. Még kicsi, de már kívülről is látványosak a rúgások.

Szombaton vacsira voltunk hivatalosak, amit a betegségem miatt kénytelen voltam lemondani :( Pedig már nagyon készültünk rá.

Vasárnap Laci allergiájában és az én náthámban levegőztünk egy rövidet a Monte Bondone oldalában egy réten pléden elterülve. A Nap nagyon erős, ezért nem is bírtuk sokáig. De pihenésként és friss levegőzésként nagyon jó volt a semmittevés a szabadban.

Tavasz

Lassan elér ide a tavasz. Délután, ha idesüt a Nap az erkélyre, akkor minden ablakot kitárunk és élvezzük, hogy kintről melegebb levegő jön be. Holnapra már 25 fokot mondanak, sőt a Garda-tónál 28-at.

Otthon minden rendben volt. Az autó is jól működik. Laci éppen téli gumit cserél nyárira. Csicseregnek a madarak, béke, nyugalom.

Újabb hasznos ajándékkal leptek meg barátaink. Nagyon aranyos könyvecske szép illusztrációkkal:
És egy fotó a mi kis kócos családunkról:

Amikor azt hiszed, hogy minden kapu bezárult és mégis akad rajta egy kis rés...

TB. Igen, egészségügyi biztosítás. Ma újult erővel megpróbáltunk visszamenni Lacival és olasz kártyát kérni. Nem sikerült nem ugyanahhoz a pultos nénihez kerülni, mint múltkor. Sebaj. Most eldöntöttem, hogy addig beszélek (illetve nyögdösök olaszul), amíg nem adnak nekem kártyát. A hölgy megkérdezte megint a szomszédját. Ő rázta a fejét. Én közöltem, hogy de a törvény szerint én nem fizethetek otthon, szóval én itt szeretnék. Erre hívtak egy másik nőt. Aztán megpróbáltam előhalászni azt a fizetésről szóló igazolást, amit abból az időről kaptam, amikor még nem voltam doktoráns, meg amikor már nem voltam doktoráns, de a centerben dolgoztam. És igen. Ekkor csillant meg a remény, hogy akkor én elképzelhető, hogy benne vagyok a munkaügyi nyilvántartásban. Utasítást adtak, hogy menjek el a munkaügyi hivatalba, ahol nekem adnak egy papírt, amiben benne van, hogy benne vagyok a rendszerben és volt itt Olaszországban munkavállalói státuszom. Ha ez megvan, akkor többet tudnak tenni.

Autóba pattantunk és nehezen, de megtaláltuk ezt a hivatalt. Mondanom se kell, hogy 5 ablak közül 2 volt nyitva és csak az egyik hölgy dolgozott. Az egész hely olyan volt, mint egy nyelő. Az emberek csak jöttek, de senki se végzett az ügyével. Aztán sorra kerültem. És igen, benne voltam a rendszerben. A nevemet lekérdezte a nő és 2 féle nyomtatványt is adott és még azon nyomban visszatérhettem az egészségügyi hivatalba. Ott véletlenül megint ahhoz a nőhöz kerültem, akinél voltam és megnézte és kérdezett és összeültek és adtak nekem kártyát. Ami mivel már megszűnt a munkaviszonyom, ezért csak naptári félévig tart (vagyis június végéig), de most hallottak arról, hogy a Provincia törvényt hozott az olyan esetekre, mint én (EU-s diák hosszabb tartózkodással), vagyis hogy fizethetek olasz TB-t, viszont még semmi információja nincs senkinek a részletekről. Ez még idő, míg átkerül a gyakorlatba a dolog. Viszont megígérték, hogy ha nekem már van ilyen kártyám, akkor utána ha visszajövök júniusban, akkor tudnak velem valamit fizettetni azért, hogy meghosszabbítsam a státuszom. A lényeg az volt, hogy bekerültem a nyilvántartásba. Aztán most már csak abban tudok bízni, hogy valóban benne is tudok maradni. De nagyon ígérték. Erősen bízom benne.

Múlt héten "kirúgtunk a hámból" és voltunk indiai étteremben kettesben Lacival. A hely olaszos, a kaja egészen tűrhető, de hazudnék, ha azt állítanám, hogy megközelítette az amerikában elfogyasztott indiai ételek ízét. Mindenesetre finom volt.

Aztán voltunk pizzázni is, ahol én tésztát rendeltem... soha nem mondtam volna azt magamról, hogy étteremben megkívánom és tésztát rendelek. De isteni volt. Csak az adagot mérték túl. A La Grotta nevű helyen óriáspizzákat és óriáspasztákat adnak. Brazil barátainkkal mentünk, akikkel már régóta nem sikerült közös programot szerveznünk. Egyúttal megleptek az első babaajándékkal :)
És íme egy friss fotó. Laci nem bírt magával és lefotózott :)

A karnevál idején

Mostmár igazán várjuk a tavaszt. Hétvégén megint megmutatta magát egy kicsit.
Szombaton elmentünk Arcoba, ahol találkoztunk farsangi öltözékekkel :) Tündériek voltak a kicsik.Aztán a városban megtaláltuk a várba vezető utat.
Felsétáltunk. A tavaszi napsütésben az ibolyákkal teli olajfa-erdőben bandukoltunk. Csodálatos volt.
Ilyen sűrűn laknak Arcoban.
Aztán a tetőn megpihentünk és süttettük magunkat a napon.
Ez a fotó kicsit olyan Stan és Pan :)
Laci sütkérezett :)Aztán boltokat jártunk, várost néztünk, pizzáztunk.
Délután pedig úgy döntöttünk, hogy kicsit falat is mászunk ebben a szép időben a Belvedere nevű helyen. Kellemes volt.

Vasárnap még melegebb volt talán. De a főzés, mosás és takarítás között nem maradt időnk kirándulni. Reméljük, hogy még marad ez a szép időjárás a héten. Szeretem, amikor hűvös a szél, de egyébként már 20 fok van és a Nap ereje nagyon forró.

A 22-es csapdájában és egy kicsit tovább

Az élet sosem unalmas. Legyen szó jóról vagy rosszról.

Előszöris nem tudom, hogy otthon hogyan működik, de itt most emelték a buszjegyek árait. Mindenhova kifüggesztették ezt. Továbbá azt is, hogy akinek van régi buszjegye, azt visszaváltják. Elég sokáig. Ilyet vajon otthon is lehet?

Az EU egészségüggyel sehogysem sikerül zöld ágra vergődnöm. Megpróbálom összeszedni a most fennálló szituációt, miután már bejártam a hivatalokat.
Magyarország és Olaszország is tagja az EU-nak. Milyen jó is ez... főleg, ha valaki szeretné magát hosszabb itt-tartózkodás után beépíteni az olasz egészségügybe. Ezzel semmi probléma nem is akad, ha igazi rendes dolgozó ember lennék. De. Mint diák, vagy mint postdoc, nem számítok embernek.
A dolog ott kezdődik, hogy ha valaki otthon TB-t fizet, akkor kap egy EU kártyát. Azt a kis kék kártyát, ami turistaként az EU-n belül sürgősségi ellátásra jogosít. Aztán ha az ember úgy dönt, hogy mondjuk Olaszországba költözik hosszabb időre, teszem azt, tanulni, akkor be kell jelentkeznie a helyi önkormányzatnál és lakcímet kell változtatnia. Innentől kezdve nem jogosult az otthoni TB-re és erre a kék kártyára sem. Ott kell TB-t fizetnie, ahol épp tartózkodik. Ez azért szép, mert az olasz szabályok pedig úgy szólnak, hogy nem fizethetek olasz TB-t, csak ha kettős állampolgár vagyok, vagy egy rendes dolgozó ember, vagy egy olasz felesége. Na de most az a kérdés, mit tehet az, aki hosszabb ideig tanul külföldön? És aztán kutat? És ha lakcímet változtat? És ha szeretné fizetni azt a TB-t, amit mindenki más olasz + mindenki más nem EU tagállam szülöttje megtehet? Semmit.
A lehetőségeim a következők: (1) figyelmen kívül hagyom a jogszabályokat és az itteni hivatalok ajánlásával kék EU kártyával próbálok nem lebetegedni, vagy ha ez előfordul, akkor vizitdíjat fizetek. (2) igényelek egy bizonyos okiratot otthonról, amit az itteni Provincia egyszerűen nem fogad el, arra hivatkozva, hogy ez elavult és már nem állítanak ki sehol (hiába van benne a törvényben a mai napig...) (3) méregdrága privát biztosítást fizetek, hogy valahogyan biztosítva legyek. Hm. És mi is történne, ha olasz lennék ugyanolyan szerződéssel, mint most külföldiként, amiből nem vonnak TB-t? Állítólag nem fizetnek és nem ellenőrzi senki. És mi lenne, ha hozzátartozó lennék (dolgozó külföldié, vagy született olaszé)? Megkapnám a törvény alapján automatikusan. És mi lenne, ha nem lennék EU-s? Megkapnám az itteni egészségügyi kártyát az egy éves TB befizetése után és kész. Ilyen egyszerű lenne az élet. De nem. Magyarország és Olaszország is EU tagállam. Szeretik egymást, törvényeket hoznak közösen.

Ez a 22-es csapdája most. Még több telefonra lesz szükségem, hogy meggyőzzem magam, hogy valóban ennyire figyelmetlenek a törvényhozók és bizony ennyire jó is EU-snak lenni és valami olyat csinálni, amire nem is gondolnak a "nagyok": tanulni és tudományos munkát végezni.

Aztán a baljós érzés csőstül jön. Ugyanis most még a lakás, amit most bérlünk is lehet, hogy tulajt fog váltani a fejünk felett. Erre azt állítja a kiadó cég, hogy semmi de semmit nem változtat majd a mi életünkön, azonban nem ez lenne az első, hogy átvág ez a bizonyos cég és csak ígér és hallgat és aztán meg puff. Nem, nem szeretném, ha emelné a lakbért az új tulaj. Már csak az hiányozna most itt nekünk...

De csak hogy pozitívan zárjam ezt a bejegyzést. Meglepve tapasztaltam, hogy töredékébe kerül itt a kontakt lencse folyadék, mint otthon. Legalább egy kis öröm a mai napra :)