2011. július 15., péntek

Ez a nap nem az én napom

Ma elhatároztam, hogy lemegyek a városba és felveszem a régebben megszerzett doktori címem igazolását, valamint egy régebben megrendelt fotós alkatrészt.
A fotós alkatrész miatt tegnap telefonáltam és azt mondták, hogy megérkezett. Kétszer is rákérdeztem gyenge olasz tudásommal, hogy már a boltban van-e és jól értem-e, hogy megjött. Igen.

Szóval ma leautócskáztam ezen a tűrhetőbb meleg napon a belvárosba. Elbattyogtam a doktoráns hivatalba. Kitölttettek velem egy nyomtatványt, amit már egyszer leadtam. De ez a legkevesebb. Kihozzák a papírt, majd megkérnek, hogy nézzem át, mielőtt a pecsétet rányomják. Majdnem tökéletes, csupán a születési helyem országát szúrták el. "Ungary" lett "Hungary". Megértem, hogy az olaszok nem ismerik a H betűt, de azért illene odabiggyeszteni az angol szó elejére azt, ami odatartozik. A nő sűrű elnézések közepette mondta, hogy majd küldenek emailt, hogyha megjön az újranyomtatás, mert újra kell nyomtatni. Vissza se mertem kérdezni, hogy mégis körülbelül mikor, mert tudom, hogy sokára.

Aztán elsétáltam a fotós boltba. Elmondtam, hogy miért is jöttem. 3-an tárgyalták ki előttem, hogy hova is tették és hogy megérkezett. Majd egy srác elővesz egy olyan szűrőt, amit nem rendeltem meg. Aztán a nő jött, hogy jaj nála rendeltem (egyébként hetekkel ezelőtt), de csak ez érkezett meg. Erre ő már el is viharzott. Én meg mondtam, hogy köszönöm, nem (nem kértem a több, mint dupla annyiba kerülő verziót), akkor megvárom, míg megjön az, amit rendeltem. Mostmár csak abban kell bíznom, hogy meg is érkezik és tényleg rendeltek, valamint hogy majd tényleg felhívnak telefonon, mert a múltkor is ígérték, de én csörögtem rájuk. Bár lehet, azért nem hívtak, mert nem az érkezett meg... nem értem. Sebaj. Majd egy hónap múlva körülbelül lehet, hogy megérkezik. "Gyorsak".

Aztán bepattantam a kicsi kocsimba és a belvárosi útfelújítások körül kialakult dugóban kerimbókázhattam. Tömeg, meleg. Sikerült leizzadnom ebben az ördöghöz vezető körön.

Eddig nem volt egy szerencsés napom. Pedig most egész jó sétálós idő van fejet levegőztetni, csak Laci meg elment falat mászni, így egyedül ülök itthon és dolgozni próbálok. A házi orvoshoz kellene telefonálni, előre félek, hogy nála sikerül-e elintéznem valamit, vagy éppen szabadságon van... na jó, nem festem az ördögöt a falra.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése