Lassan visszaszámlálás

A héten megint jártam a városban. Megint a doktorim miatt és a megrendelt szűrő miatt.

A múltkor elírták a születési helyemnél Magyarországot (Ungary Hungary helyett). Tegnap elmentem átvenni a javított verziót. Aztán gyanús lett, hogy mintha a doktorim területe sem stimmelne. Viszont amiatt, hogy állandóan variáltak a 3 év alatt a nevekkel és a különböző területekkel és alterületekkel, elhessegettem a gondolatot, inkább csak a betűelírásokra koncentráltam, egyébként bíztam abban, a doktori iskola ennyire csak nem pongyola. Azután teljesen véletlenül összefutottam egy volt doktoránssal, akivel szobatársak voltunk a CoSBiban. Ő is a papírt vette kézhez. Ez mind jó, azonban nála már helyesen szerepelt a doktori területe: "computer science". Később emailt írtam és most megint várok. Hogy harmadszorra talán sikerül kinyomtatniuk helyesen a doktori papíromat... nem adja magát könnyen.

A másik a fényképezőgépemhez egy kiegészítő. Megrendeltem még réges-régen. Aztán megkérdeztem, megérkezett-e. Azt mondták a múltkor, hogy igen. Lementem, erre kiderült, más érkezett meg. Most ők hívtak, hogy megérkezett, mehetek a boltba. Elmentem és persze megint nem az én általam rendelt darab érkezett meg... várjak tovább. Több, mint egy hónapja (sőt, már inkább van az 2 is), hogy egyetlen szűrőt szeretnék kézhez kapni, de nem sikerül. Őrület. Pedig olyan rendeseknek és szervezetteknek tűnnek... úgy látszik, ez mégis Olaszország.

A múltkori ez a nap nem az én napom című sztori kis változással, de megismétlődött. Aztán azért egy fagyit elnyaltam a régi doktoránsokkal hirtelen adódott találka alkalmával. Próbáltam a mérleget helyrebillenteni, így már nem is volt annyira rossz a tegnap.

Ma volt az utolsó kismama-foglalkozás. Hétfőn a csoportból 2-en meg is szültek. Ez sokunkat sokkolt, tudatosítani próbálom, hogy ezek szerint tényleg benne vagyunk a visszaszámlálásban.

Laci dolgozik, én is dolgozom még itthon, bár most mindjárt alszom egy nagyot, mert álmos is vagyok és az idő sem kedvez a munkának.