Che tempo!

Az idő mára igencsak elromlott. Szakad az eső.

Előszöris tegnap előtt voltunk 3D-s moziban :D Olaszul az "Ávátárr". Új élmény, mindenkinek ajánlom, érdekes. Nekem az tetszett a legjobban, hogy volt csokis popcorn és a szemüveg mindenkinek olyan viccesen állt, viszont az nem tetszett, hogy nyomta az orrom. A film az olyan amerikai klisés fantasy, viszont teljesen követhető volt olaszul is (még Lacinak is :P). Néha már azon vettem magam észre, hogy nyelvtanilag elemzem, miért is és milyen szépen használt "congiuntivot" az adott jelenetben valaki.

Tegnap megvolt az első mászótanfolyam. Az oktató humoros, jó fej. Összesen 8-an vagyunk: két olasz, két brazil, egy északi olasz, aki inkább osztrák és mi ketten (+ valaki még van, aki nem jött). Lám kicsi a világ, ugyanis az északolasz lány nálunk írta a diplomáját, így már ismertük. Mindenki kezdő volt (kivéve egy lányt + az oktató szerint minket). Csomóztunk, kötöttünk, tartást elemeztünk és másztunk is. Tetszett.

És végül az idő. Meleg van, 12 fokok kint, a centerben meg marha meleg van, mert nem lehet kikapcsolni a fűtést... eddig jó idő volt, ma viszont szakad az eső, állítólag holnapra elmúlik, aztán vasárnap megint kezdi. A hétvégén max fotózni megyünk vhova, mert magas lavinaveszély van a hegyekben. Holnap egy kollegámék szomszédja tart a kollégáméknál vetítő estet, ugyanis a katonaságban az alpinisták között volt és erről fog mesélni, ha minden igaz.

Corso di arrampicata - elmaradt

A képet Simon Cartertől loptam (http://www.onsight.com.au/index.html)

A tegnapi falmászó óra (ami az első hivatott lenni) olyan olaszosan el lett halasztva csütörtökre. Valamiért az instruktor nem tudott jönni... kíváncsiak vagyunk, hogy fog menni a dolog dupla csoporttal. Nade nem akarok ilyen pesszimista lenni.
Egyébként Mattarelloban van egy mászófal, azon fognak minket oktatni. Csomók kötésére, technikákra, ilyenekre. Ha jobb idő lesz, biztosan kivisznek minket "terepre" is, ami itt bőven akad. Rengeteg kezdő pálya, bejárt rövid falak vannak. Igazából én szerintem itt meg is állnék, nem vágyom a magasba. Engem a kihívás, önmagam (és félelmeim) legyőzése, az agyam kikapcsolása és az erősödés motivál. Tetszett Miskolcon a falmászás azokon a színes, előre megépített bucikon :) Nem egyszerű, fárasztó, észkérdés is, szóval izgi. Én majd elleszek a színes bucik szeretgetésével, Laci meg úgyis a csomóktól és ketyeréktől őrül meg :) Kíváncsiak leszünk, hogy megy ez olaszéknál...

Egyébként tiszta pezsgés az életünk. Ma moziba is megyünk. 3D, Avatar, olaszul.

Az idő mostanában nem valami szép. Ennyi van velünk.

Esik eső

Megint esik az eső. Vasárnap volt egy kis pihenője, így délután 1-2 órácskára felmentünk a Monte Bondonera. Közel van és bíztunk abban, hogy már a tömeg is elvonult délutánra... többé-kevésbé így is volt.

Hótalpas sétánk elején még szép idő volt. Háttérben a Brenta:A Bondone csúcsa:
Nyomok:



"gerinc"
egy másik perspektíva
Laci hótalppal a sífutópályán
Hóangyalkodás a derékig érő hóban. Nagy felület, kicsi süppedés

elsőbbségadás kötelező
már jön a rossz idő:
hazafelé már jött a felhő... a Brenta belecsücsült :D
Vasonban volt, aki valamikor leparkolt és...
csak egy drámaibb kép a végére. Nap, felhő, fa.

Esik az eső

Szakad az eső. Álmosító. És nem is mond javulást... talán vasárnap kicsit. Akkor remélem, lesz alkalmam fotózni. Nagy mászásra nem megyünk, lavinaveszély van (most megint sok hó eshet a hegyekben).
Márciusban megyek Ciprusra konferenciára. Egyre lehetetlenebb útvonalon kell eljutnom odáig. Az utolsó verzió az, hogy Milánóban alszom és másnap reggel repülök, majd átszállok, majd buszra szállok, majd átszállok és valamikor megérkezek Paphosba. Aztán egy napot próbálok pihenni, aztán másnap előadok, harmadnap pedig megint busz, busz, repülés, busz, vonat... áááááh. Hiányzik ez nekem?

A munkahelyen egyre furább doglok történnek, pörögnek az események. Bár nem pörögnének. Várom már Amerikát. De mennyi dolog van még addig, istenem!

Aztán már azt is kinéztem, hogy milyen fotós állványt szeretnék majd magamnak megengedni. Úgy néz ki, inkább megvárom vele a nyarat, ugyanis tengerentúlon sokkal olcsóbb... mondjuk így se olcsóság, de csakazértis összespórolom magamnak. Mert szép, mert könnyű, mert stabil és mert egy életre szól. Ő az:

Manfrotto 190CXPRO4

Medico sportivo

Ma (életemben először) olasz orvosnál jártam. A bácsi a telefonban kicsit mogorva volt, személyesen viszont annál kedvesebb. Elég kommunikatív próbált lenni velem... valamennyire sikerült is.
A vérnyomásom 130/70 volt izgalmi állapotban (igen, egy ágyon fekve olaszul makogva nem voltam a legnyugodtabb)... nade normálisan valószínűleg még ennél is alacsonyabb, amire Laci csak annyit mondott, hogy legalább sokáig fogok élni, igaz hamar meghülyülök... csak pozitívan, mindig csak pozitívan :)
Aztán a belvárosban a szemem láttára történt egy baleset... nem volt véres, de így is sokkolt. Egy kamionos ráfordult egy kisautóra, amit odébbtolt egy kicsikét. És előre láttam, hogy meg fog történni, mégse tehettem semmit. Juj de rossz érzés volt.
Héten munka, aztán hétvégén mostmár ideje szervezni az amerikai utunkat is.
Tegnap majdnem moziba is mentünk. Olasz moziba (itt semmit se adnak eredeti szöveggel és felirattal, mindent csak szinkronnal) :) Az Avatart szeretnénk megnézni, mert úgy hallottuk, ahhoz nem kell akkora nagy olasz tudás, mert nem a szöveg a lényeg. Nem volt rá jegy. Előtte meg nem lehet foglalni. Csak sorbaállni és vagy kapni, vagy nem kapni személyesen... majd még próbálkozunk.
Jövő héten pedig első ízben részt vehetünk egy "corso arrampicata"-n (mászótanfolyamon). Kíváncsi vagyok.

Mai nap

Ma reggel fotós boltban jártam. Trentoban legalább ez tényleg kiváló. Szimpatikus, aranyos család (akik ráadásul értenek is hozzá) üzemeltet egy jó kis boltot a belvárosban. Megvolt az örömöm.
Aztán pedig szépen beiratkoztam falmászó tanfolyamra :) Csak hogy erősödjön egy kicsit a karom.
Aztán kicsit olyan olaszosan beültünk egy kávézóba Lacival. Reggel lévén természetesen nyüzsgött az egész és friss péksütivel fogyaszthattam a cappuccinomat. Finom volt és még egy kis kakaópor-szívet is rajzoltak nekünk a habjára :) Hm de jó is ez.
Aztán olasz órán is voltam és még mindig nem sikerült feldolgoznom a kiejtésbeli különbséget a "lo" és a "l'ho" szavak között... csak ez a fránya hangsúlyozás ne lenne az olaszban. Ez annyira nem megy nekem :(
Na de hogy nehogymár negatív csengést adjak ennek a bejegyzésnek, azt is elárulom, hogy a reggeli szmötyis idő kijavulni látszik. Meglátjuk, a vak is megmondta.

Nuvolau - fotók

Hajnali fényekA hágót mászva



Ez már a túránkon


Laci az úton, mögötte sejlik a Cinque Torri


Ott van a jobb oldali hegyen a rifugio, nah az a csúcs
Cinque Torri. Bár én 6 tornyot számláltam, higyjük el, hogy csak 5 torony :)
Az új nacimban :P

kicsit művészkedés

az út
Cinque Torri már alattunk :)
Laci póz
Kicsi Laci, nagy hegy

trakk
alattunk a sípálya



A Cinque Torri már tényleg nagyon alattunk

csúcsról a kilátás
jöttek a kekszre :)

Rifugio Nuvolau
Én és a Piz Boé (csak a széle)
szimmetrikus felhőpamacsok
a kilátás

"vargabetű"


hazafelé egy őrült tetőcsomagtartós... na ilyet se láttunk még. Sípolt rendesen.

hangulatfotó