Márciusban megyek Ciprusra konferenciára. Egyre lehetetlenebb útvonalon kell eljutnom odáig. Az utolsó verzió az, hogy Milánóban alszom és másnap reggel repülök, majd átszállok, majd buszra szállok, majd átszállok és valamikor megérkezek Paphosba. Aztán egy napot próbálok pihenni, aztán másnap előadok, harmadnap pedig megint busz, busz, repülés, busz, vonat... áááááh. Hiányzik ez nekem?
A munkahelyen egyre furább doglok történnek, pörögnek az események. Bár nem pörögnének. Várom már Amerikát. De mennyi dolog van még addig, istenem!
Aztán már azt is kinéztem, hogy milyen fotós állványt szeretnék majd magamnak megengedni. Úgy néz ki, inkább megvárom vele a nyarat, ugyanis tengerentúlon sokkal olcsóbb... mondjuk így se olcsóság, de csakazértis összespórolom magamnak. Mert szép, mert könnyű, mert stabil és mert egy életre szól. Ő az:
Manfrotto 190CXPRO4
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése