Cima Undici - 2550m - hótalpas túra

A szombati napunk a következőképpen telt: -9°C, 1100m szintemelkedés, 7 óra kirándulás. Vagyis egész nap a havon és a napsütésben hótalppal a lábunkon.
Az időjáráselőrejelzés jót ígért, útra keltünk reggel. Trentoban -2°C-kal indítottunk, de mire Val di Fassaba értünk, -8°C-ra le is hűlt. Ezzel itt mindig számolni kell. Legmelegebb mindig az Adige völgye.
10 órakor a Pozza di Fassaból elágazó kis völgyben kezünkbe vettük a ciaspolánkat (hótalp). A környéken síelők síeltek a szomszédos síparadicsomban, a parkolóban sítúrások, meg "snowboardtúrások" csatolták fel a felszerelésüket. A sítúrások ugye fókabőrt (ma már csak a neve az, amúgy műanyag) rögzítenek a sítalpak aljára és azon másszák meg a hegyet és a végén lesíelnek a hegytetőről. Olyat még nem is láttam, hogy snowboardosok is feltúráznak (bár ugye ők nem a snowboardon, hanem lábon) a hegytetőre, hátukon a boarddal és utána lesiklanak. Meg persze akadtak ciaspolások is (olyanok, mint jómagunk).
Szóval nekivágtunk a hegynek olyan 1400m körül. A ciaspola felcsatolását ameddig csak lehetett, húztuk, ugyanis sokkal nehezebb benne közlekedni, fárasztóbb és lassabb. Végül a 3. menedékháztól (2275m) lett rá nagyon erős szükségünk. Én bevallom, már rendesen elszoktam a túrásktól és sokkal kevésbé bírtam, mint Laci (ami normál esetben pont fordítva szokott történni). Bírtam én, csak sok pihenővel és lassabban. Bár utólag azért nem volt ez egy olyan kis könnyed túrácska (mint amilyennek a ciaspolás könyvünk írta. "Facile" hótalptúra... persze, persze, hogyne). Az előre elkészített szendvicseinket már rutinosan otthonhagytuk. Sebaj, volt nálunk sok tea, meg egy kis keksz.
Az út havas volt és gyönyörű. A Nap tűzött és a völgyet egyre magasabbról láttuk be, míg nem a végén nagy nehezen sikerült felérnünk a Cima Undici csúcsára, ahonnan körpanorámában elénk tárultak a Dolomitok. A jól ismert Piz Boéval a Sella csoportban, meg a Rosengartennel, meg a Latemar csoporttal, no meg ráláttunk a végén Val di Fassara is. Ekkor már 3 óra volt. A Nap egész nap alacsonyan haladt (lévén még mindig tél van) és 3 óra után már érezhető volt, hogy elbújóban van. Leértünk a 2. menedékházig és bizony kibéreltünk 2 szánkót (az errefelé nagy divat. Télen szánkókat tesznek ki és sokan csak addig sétálnak, pihennek egyet és aztán lecsúsznak :)). Szóval megragadtunk 2 szánt és mi is lesiklottunk a hegyről. Gyorsabb is volt és izgalmasabb is :D Épp sötétedésre értünk le. Kellemes nap volt.

A csúcs:


View Larger Map