Előszöris a több, mint egy hónapja elkezdett rámbízott önálló hosszú protokol végére értem és jelentem, SIKER :D Vagyis kerestem, terveztem, majd megvalósítottam és igen, mostmár van két új törzsünk a laborban. Ha a mindeközben párhuzamosan elkezdett egyéb terveket és megvalósításokat is befejezem a jövö héten, akkor indulhat a kamera és mérhetünk. Plusz előről az egész munkálatot megcsinálom három másik konstrukcióval. Ezekről még többet kerestem, irodalmaztam, ezeket már én is rendeltem meg és sajnos majd idő közben derül ki, hogy megvalósítani meg tudom-e ezalatt a rövidke idő alatt, ami maradt, vagy sem. Merthogy az idő telik. Örülök neki, de most azért kezd egy kicsit fájni is a szívem látva azt, hogy beindultak a dolgok. Valahol azért saját gyereknek érzem ezt az egészet.
Ma extra sűrű volt a napom mindettől függetlenül. Annyi mindent csináltam, hogy már fel se tudom sorolni. Egész napos rohangálás és pipettázgatás azért fárasztó tud lenni. De érdekes módon engem egyáltalán nem untat.
Már olyannyira kevés itt az időm, hogy ha minden hétvégére megpróbálom besűríteni azt, amit még szeretnék itt Cincinnatiben és környékén megnézni, akkor épphogy belefér, esetleg bele se fér ha az időjárás pl közbeszól. De nem bánom én annyira, túlteszem magam hamar a gondolaton ;)
A tézis még nadrágfelkötős lesz sajnos :( Ezen a téren semmi se változott.
Holnap reggelizni megyünk a Panerába két lánnyal, ami olyan klassz :) Aztán fényképezgetés meg egyetemi könyvesbolt bámészkodás. Aztán bevásárlás. De előtte az új lánnyal kell Ikeába menni. Ettől kicsit félek, mert ez azért egy hosszú időtöltésnek hangzik, de nem tudom kihagyni, mert ez az út vezet a bevásárláshoz is :( Aztán most hétvégén van a "Zinzinnati Oktoberfest". Állítólag a világ második legnagyobb Októberfesztje. Mondjuk ezt már szkeptikusan fogadom, mert anno Brazíliában is úgy volt hogy ott van a második legnagyobb :D Kérdéses, hogy bejutok-e a belvárosba és hogy megyek-e rá egyáltalán. Valószínűleg az egyik koreai lány menni akar és akkor én bizony vele tartok, megnézem magamnak milyen is egy ilyen fesztivál itt.
De a legnagyobb hír az most egy dilemma, ami még egyenlőre nem hír értékű. De elképzelhető, hogy "elugrok" Miamiba és Key Westre. Az úgy volt, hogy sokat mondogattam, de sose szerveztem meg idő hiányában. Aztán Seonyoung úgy volt, hogy vkivel elmegy oda, a hotelt lefoglalta a jegyet még nem és ha megyek vele, akkor megyek, ha nem akkor ő se megy. Ez persze mézesmadzag a javából és még a végén lehet, nekiállok megszervezni. De aztán az is lehet, hogy semmi se lesz belőle. Mindenesetre jön egy három napos szünet októberben, szóval meglátjuk. Egyedül azt sajnálom, hogy eredetileg én Naplesbe akartam menni a barátnőmhöz, de így nem tudom, hogy jutok el oda. Az viszont dühítene, ha elmennék és nem találkozhatnék vele :(
Az az egyedüli hátráltató tényező, hogy tézis + mostmár gyakorlatilag minden héten van vmi "előadnivalóm" a csapatnak. Hol cikk, hol eredmények, hol cirkadián alapok bemutatása. Ezek mellett a preparatív munkát is rám bízta Chris, hogy tanítsam meg a két koreai lánynak. Ez van velem mostanában. Telnek a napok. Jó lenne már Trentoban ébredni.
2010. szeptember 17., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése