2010. szeptember 18., szombat

Az IKEA mindenütt egyforma

Az IKEA valóban mindenütt ugyanúgy néz ki. Kívülről és belülről. És nem fogjátok elhinni, de van ugyanolyan 100 forintos hotdog is (50 cent pontosan) :D Meg egy dolláros fagyi. Meg szultán matrac. Na de kezdem az elején.

Reggel felkeltem, majd nekiláttunk a mai napnak. Seonyounggal és Heyyeonggal. Mivel Heyyeong útközben meglátott egy "moving sale" (valaki költözik és eladja a dolgait nagyon olcsón) táblát egy nem olyan nagyon messze található címről és mivel ő épp most költözött be egy üres albiba, hát először arra vettük az utunkat. A Corry streeten haladtunk, aminek van egy bájos és érdekes hangulata. Az az utca tele van fodrászattal meg műkörmössel, de valami hihetetlen lepukkant módon. Mégis valamiért nekem az az utca tetszik. Ott van egy könyvtár és egy tűzoltóállomás is. Meg egy pizzéria. De ha először egyedül mentem volna rajta keresztül, féltem volna. Mégis szeretem valamiért. Egyébként így sokadjára már nem félelmetes. Inkább hangulatos. Pontosan így néz ki.

És ilyen autók is parkolnak :) Háttérben Seonyoung kukucskál
Koreai harcművész valami, teljesen véletlenül
Tipikus, itt jellemző házak
Végül sikerült neki vásárolnia porszívót meg széket valami hihetetlen olcsón. Majd elbattyogtunk az egyetem melletti Paneraba. Ami ezen az utcán fekszik. Még mindig tipikus házak a környékről. Ezek a szebbik fajtából ;)
Mielőtt odaértünk volna a már így is csúszó reggelinkhez, Heyyeong eszébe jutott, hogy otthagyta a pulcsiját a vásárlásban... ezért visszament. Mi vártunk rá.
Meg ettünk.
És végül még egy szépp épület az egyetem mellől. Valami iskola épület volt, nemrég tatarozták. És ezt az utcát kell úgymond határmesgyének vennünk az egyetem és a szomszédos szegény negyed között.
Aztán jött értünk Chris. És elmentünk az IKEAba. Még a bejárat is ugyanolyan, a sárga tatyókkal és a mozgólépcsővel. Majd a berendezések. Minden tényleg ugyanaz. Aztán mi hamar meguntuk és inkább enni vonultunk, de még Seonyounggal legalább másfél órát vártunk. Egy után értünk a boltba és 4 után hagytuk el az IKEAt. Sok volt. Lefáradtam.

És csak ezután jött a hétvégi bevásárlás. 6 után értünk haza. Nagyon álmosan.
Vacsorához egy kicsit fényképezőt is vittem. Íme Seonyoung uzsistatyója a vízszűrővel és az elköltözött szingapuri szomszédunk megmaradt indiai fűszereivel. Csak a kavalkád kedvéért.
Aztán hogyan is kell pálcikával kakaót keverni?! Igen, így :)
Ezért biztos kikapok, de vacsi közben zargattam Seonyounggot is és nekem tetszik ez a kép. (A fókuszhibát nézzétek el nekem, attól még azt hiszem, ezt a csajt hiányolni fogom magam mellől.) Szemfülesek észrevehetik, hogy itt már kanállal és pálcikával vegyesen eszik. Állandóan kavarják meg keverik.
A hét történései közül kihagytam, hogy túl vagyok a hónapok óta először és itt elfogyasztott pizzámon. Fejem hajtom Itália előtt. Elment, elment, de össze se lehet hasonlítani. A tészta. Azt szúrják el mindenütt.

Megpróbáltam alapanyagot venni palacsintához. Nem volt bubis víz. Pontosabban 3 Perrier üveg árválkodott és nem voltam biztos benne, hoy nincs-e neki valami mellékíze. De lehet, csak a Balfi bizonytalanított el, mert annak is zöld az üvege. Viszont annyi ízesített víz volt ott, hogy elbizonytalanodtam. De inkább csak azért nem vettem meg végül, mert segítséget kértem egy eladótól, aki nem értett angolul, majd mondta hogy várjak, hív valakit és én vártam és vártam... majd jól nem vettem meg a vizet. Ott hagyott, a kutya se jött hozzám. Később a múltkor már meglelt túrót se találtam elsőre és mivel időre vásárolunk, majdnem kifutottam... majd legközelebb lesz palacsinta.

Még valami. IKEA egyetlen egy dologban különbözik. Tömeg van. Iszonyat tömeg. És mindenki csecsemőkkel. És mindenki most vett házat amit be akar rendezni. Borzalmas sokat vásárolnak, mindenki óriási cuccokat pakol az óriási truckok platójára. Ez otthon nem igazán jellemző.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése