Cincy = Cincinnati, az első hét

Cincinnati Ohio és Kentucky határán van. Ennél többet egyenlőre nem tudok mondani. A lakosság elég vegyes. Az egyetem nagy és szép.

Ami tetszik az egyetemben (pontosabban ebben az épületben), az a sok üvegfal (még a tanszékvezető irodájába is bárki beláthat, éppen mit csinál), a sok tanulóterület és könyvtár (ahol mindenki kényelmes székekben, fotelben elszeparálva, csendben tanul), a bambuszsorok (egy plüsspandával) a földszinten egy kis zöldet adnak a térhez és a kávézó, ami igazából ebédlő és finomakat adnak.

Ami zavar, az az, hogy egy labirintus az egész és még mindig nem tudom, a legrövidebb utat találtam-e meg a kávézóhoz, vagy sem (át az üveghídon, le a negyedik emeletről lifttel, át a földszinten, hátul fel az elsőre gyalog, ott átmenni a kórházépületébe, cikázni a folyosókon és lám, megvan); meg azok a nagy fehér oszlopok, amik pont olyan bután vannak elhelyezve a lépcső mellett, hogy amikor lelépek a lépcsőről és körbenézek menet közben, fordulásnál pont nekik megyek... oké, eddig csupán kétszer találkoztam az oszloppal, de elég mókás lehetett. Talán egyszer megszokom.

És még a légkondi!!! Na azt kikapcsolhatná már valaki.

Egyébként, egy hete vagyok már Cinyben. Egy kórház vmi szállásszerűségén voltam ideiglenesen, mígnem holnap költözök az én saját szobámba egy régi házban tíz percre innen (gyalog). Azóta azt tudom, hogy itt a gyümölcslé egyenlő a narancs- vagy almaléve (pedig sok más gyümölcs is van). Meg úgy látom a szombat a sportnap, mert a tv-csatornák 75%-án baseball, meg egyiken hockey ment. Sikerült felfedeznem az ingyenes buszjáratot az egyetemen belül és egyben elhagynom rajta a kedvenc pulcsimat :( Meg ittam kávét is... Nem sok kávét ittam Trentoban (najó, többet, mint Magyarországon, de jóval kevesebbet, mint mások Olaszországban). Viszont itt hiányzik. Főleg, hogy a légkondi teljesen kihűt és jól esne egy forró kávé. De sajnos eddig amit a kirándulaskor vett Laci, csak megkóstolni birtam. Egyszer megnéztük a Starbucksot. Cukor nélkül is tiszta édes az egész, de akkor vhogy jól eltaláltam a csokipor mennyiségét és ízlett.
Nos, az egyetemen is kipróbáltam a Starbucksot. Tragédia. Alig bírtam meginni. Direkt tejeset kértem, azon kevésbe érződik a víz... de hiába. Valaki szánjon meg egy jó erős kávéval!!! Ebben a híg löttyben szerintem egy deka káve nincs. Semmi. Még ízre se :( Természetesen cukor nélkül is édes, viszont most még sikerült vmi extra fűszerrel elszúrnom, ami nem tudom, micsoda, de nem kakópor volt és nem jó.

És hát az egészséges. Teljesen mást jelent itt, mint Európában. Egyszer az egészséges menüvel próbálkoztam, mert megkívántam a párolt zöldbabot. És hát a tojásos csirke zöldséggel talán még beleesik ebbe a kategóriába, de hogy adtak hozzá olyan porból készült krumplipürét, amit leöntöttek olajjal + csak kólát lehetett csapolni hozzá italnak... Talán attól volt egészséges, hogy feleannyit adtak, mint a többi menüből. Nem tudom. De ezzel a mennyiséggel nem fogják az itt lakókat lenevelni a hamburgerről, az tuti. Bárcsak lett volna valami finom fűszeres husi meg párolt zöldségek poros műkurumpli helyett egy kis gyümölcslével. A gyümölcslé, mint írtam, nincs és hiányzik. Egy kis barack vagy körte. hm. Vagy egy jó rostos narancs, esetleg egy szénsav és cukormentes lime lé. Meg úgy szeretnék magas zsírtartalmú tejet inni vhol. Aminek nem vizes az íze és nem olyan édes, mint ez a 2%-os csoda. Bevallom, kicsit félek, mennyire jó az nekem, hogy a sok tartósítószeres, édesítőszeres felfújt kaját eszem. Mondjuk inkább kínaizok és az finom is meg sok is, csak ahhoz nem lehet párolt babot kérni sajnos. Meg tegnap felfedeztem a rántott csirkés egészséges menüt (nem kértem hozzá krumpliport), amihez brokkolit adnak. Új kedvencem a brokkoli. Azóta minden nap eszek. Köretként, vagy a kínai husival... imádom. És nem is baj, mert zöldségként még csak ezt láttam az ebédlőben.

Viszont annyira furcsa (nem európai), hogy az adminisztrációs néni képes lenne engem kocsival elvinni boltba, ha akarnám... csupán kedvességből.

Szóval megvolt ez a hét. Egyedül ültem a laborban, szereztem netet, diákkártyát, meghallgattam a J1-es vízumos kötelező előadást. Nekifeszültem a tézisnek + a Neurospora tanulmányoknak. Megvagyok. Holnap költözök és Chris meg Seonyoung is megérkezik, kezdődhet a munka (a laborasztalon már látom a kicsi gombatörzseket sorbarendezve, szemezek velük :)).