Szerencsére mosolyjel került a cím végére. Pedig nem tűnt annyira viccesnek az, amikor sikeresen bezártuk a slusszkulcsot a bérelt autó csomagtartójába, aminek a sofőroldali biztonsági nyitókája épp nem működött...
Utolsó esténk a Yellowstone-ban grillezéssel és pakolással telt. Amíg Laci elment száradt fát gyűjteni, én pakoltam és becsuktam a csomagtartót. Majd később kiderült, hogy Laci a csomagtartó szélén a résbe tette a kulcsot... Nem estünk pánikba, csak kétségbe. Este 8-kor egy kempingben északon egy semmilyen falu közelében voltunk slusszkulcs nélkül. Másnap hajnalban indulnánk tovább.
Laci mindent megpróbált kézzel lebontani, megjavítani a biztonságinyitót, de reménytelen volt. A hátsóülések döntéséhez a kar a csomagtartóban, ahogy a kulcs is. Sakk-matt.
Amint világossá vált, hogy nem lehet csak úgy belülről feltörni a kocsit (szerencsére az ajtók nyitva voltak...vagy nem szerencse, mert ha azt bezárom, a kulcs biztosan a kezembe kerül), elszaladtam a regisztrációhoz segítséget és autószerelő-telefonszámot kérni (igazából nem aggódtam, mert olyan úgysincs, hogy ott maradunk és hát már mit lehetett ekkor tenni idegeskedéssel: semmit). A regisztrációs pultnál sor volt hétvége előtt.
A mellettem levő ablaknál egy fiatal pár hosszabbított egy napot az ottlétükön. És mint később kiderült, hallották a problémánkat. Miután visszaértek, meglátogattak minket, kérdezték,mi történt és tudnak-e valahogy segíteni. Szerencsére a srácnak egy komplett szerelőszettje volt. Így Lacival szétszerelték a hátsóüléseket és bejutottak a csomagtartóba. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy az amerikai autóknak mindnek van belülről csomagtartónyitó plakettje, ha valakit bezárnak, akkoris ki tudjon jönni onnan... szóval ezzel sikerült kinyitni a csomagtartót. Még szerencse, mert a kulcs nem esett bele a tartóba, hanem még mindig azon a peremen csücsült, ahova Laci tette, ami miatt "úgyse tud lecsukódni a háta, ha itt van"...
A nagy izgalom után nagyon megkönnyebbültünk :) Másnap útnak indulhattunk időben.
Tanulság: senki ne tegye szedánautó hátához a kulcsot. És az amerikai emberek itt is nagyon segítőkészeknek, közvetleneknek és kedveseknek bizonyultak. A regisztrációról is jöttek szerelőszettel a munkaidejük letelte után. Ha nem jönnek oda hozzánk és nem segítenek, szomorúbb vége lett volna a történetnek.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése