2010. július 19., hétfő

Hétkezdés

Nem szeretem a Mac-et (bizonyos funkcióit, kiegészítőit). És ezt nem az mondatja velem, hogy Windowson nőttem fel, ilyen jellegű előítéleteim nincsennek, sőt. Egyszerűen apró dolgok, amik számomra fontosak. Például az egér. Ilyen hülye kialakítást... már máskor is volt szerencsém ehhez a fajta egérhez, ami rettentő "dizájn" és nagyon csini, sőt még scrollozni is lehet vele guriga nélkül, egyszerű ujjmozgatással, ami mind szép és jó, de hogy nyűgözne le engem ez azok után, hogy rendszeresen minden egyes kattintásnál becsípi az ujjam. mert az egész hátlap (vagy fedőlap) egy nagy darab gomb, aminek a pereme éles és mivel a csillivilli kinézet miatt jó vékony az egész, így pont arra alkalmas, hogy ne legyen fogása, kizárólag azon a kis éles peremen, ami becsípi a bőröm. Juj de fel tudom magam magamban húzni :) Eddig még szerencsére senki se vette észre ezt rajtam és még nem fakadtam ki, de ez momentán erősen meg tudja keseríteni az életet. Még ha nem is igazi probléma. Nem szeretem. Inkább legyen vmi ronda, de praktikus. Röviden ennyi. Az ízületeim is megfájdulnak a lapos egéren + a még laposabb billentyűzeten, ami gyakorlatilag egy gumilap nagyon alacsony billentyűkkel. Ergonomiailag szerintem borzalmas. DE, jól néz ki. Ahogy az a sok műanyag Mac, amit széttörve/repedve láttam már és úgy néztek ki, mint egy gyerek játéka... hagyjuk.

Ezután a kis kitörés után további mondandóm nincs :) Illetve dehogynincs. Ma elvégeztem az első, csak "parancsra", segítség nélkül, egyesegymagam kísérletet. Vagyis magam halásztam elő a protokollt (sőt, igazából fejből is ment volna), aztán magam válogattam össze a pipettákat, az anyagokat, rápakoltam a kocsira, odatoltam a steril fülkébe, majd beültem és egy 1.5 órán át végeztem a rámbízottakat. Bevallom, kicsit jól esett, mert vmi kis kihívás, vmi "nagylányos" és még az eredménye is érdekel. Holnap kiderül, mennyire volt a mai napom hasznos.

Tettem mindezt egy másik prepi után, meg a kamera pontos beszerelése után. Vagyis a kamera is picit rám van bízva, már a fókuszt sikerült belőnöm, de holnap még le kell méregetnem ezt-azt. Ez a "hekkelés" ez nagyon élvezetes tud ám lenni :) Persze az 1.5-2 óra a steril boxban (illetve előtte) ülve természetesen nem a legérdekfeszítőbb. Chris kérdezte is, unom-e már, meg mondta, hogy tegyek be zenét magamnak, különben belehalok az unalomba, de igazság szerint az egyetemen sokkal húzósabb és unalmasabb dolgokat kellett csinálni nagyon nagy rendszerességgel és leginkább "érdek" nélkül (persze a tanulás volt az érdek benne, nade egy "saját" prepi azért izgibb egy fokkal). Szóval én egyáltalán nem bánom. Látom, hogy Chris mindig azt várja, mikor csalódok a számításos munka után hogy ez kulimunka meg uncsi, de igazából engem még pihentetni is tud a gyakorlat. Kikapcsol az agyam, csak a pipettára és a lángra koncentrálok, szóval ami lehet, hogy évek után unalmas, vagy sokaknak egyből annak tűnik, én jelenleg élvezem. Egy "baj" van vele, hogy telik vele az idő, de az nagyon. A lépések jóval lassabban telnek, mint azt gondolná bárki. Annyi mindent csináltam, mégse haladtam semmit érzés. Najó, azért ez a szimulációnál is előfordul, meg az is tud ám uncsi lenni, ha sokat kell futtatni meg analizálgatni meg irodalmazni (talán az irodalmat nem sorolnám ide. Ha jó passzban vagyok, az legtöbbször nagyonis tud érdekelni. Hívjatok mazohistának).

Ma viszont mivel este 8-kor hagytam el a labort, nem tudtam edzeni menni :( Utána meg dolgozni se, csak ülök itt és telik az idő velem. Holnap bízom abban, hátha sikerül hamar befejezni a munkát és elmehetek falat mászni. Úgy szeretnék!!! Múlt héten se jutottam el a munka miatt :( Jó, ezért vagyok itt, de én reggel a "főnöknél" 1-2 órával hamarabb bent vagyok, szóval heti egyszer jó lenne ha tudnék mászni. Bár a mai napból kiindulva nem látom sok esélyét :(

Szóval így vagyok. Jelenleg álmosan. Tervezem, hogy jó lenne Chicagoba elmenni úgy 2 hét múlva. Kiderül, sikerül-e lerendeznem. Hiányzik valami pezsgés, valami új, valami nagyváros és egy kis utazás. Labortól házig, háztól laborig élek. Az a kizökkenés, ha szombatonként bevásárolni megyünk. Hm. Welcome to Cincinnati.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése