Downtown - belváros

Ma ügyet kellett intéznem. Ezért bementem a belvárosba. A nap azzal kezdődött, hogy a kukásautó megint hajnalban jött... de még szerintem bőven sötét is volt. Mintha az éjszaka közepén ürítenék. Sípol a tolatóradarja, zörög a fémkasztnival. Kellemes. Majd futottam egy rossz egyetemi busz után, amire fel is szálltam. Nem volt túl rossz, de jobb is lehetett volna, nem tett le elég közel a másik buszmegállóhoz. Kibírtam azt a 10 perc sétát. Csak hol elkezdett esni, hol elállt. Nagyon hülye idő volt ma.
Aztán vártam fél órát az alig jelzett buszmegállóban. Kezemben kikészítve a buszjegyre az apró, jön a busz, felszállok. Az arányok olyan Cincinantisek voltak, egy bácsi volt még egyedül rajtam kívül fehér ember. Majd keresztülmentünk a busszal a "gázosabb" környékeken. Olyan szomorú azt látni, hogy ezer éves, de ugyanakkor izgi és Amerikához képest különleges régi házakkal van tele a város, ami olyan csinos lenne felújítva. Ehelyett az utcán csoportokban lézengenek a filmszereplőkre hasonlító hosszúgatyás "menőgyerekek". Szóval láttam én ma csudákat. A kedvenc viseletem az a fekete nylonharisnya a fejükön. Azon nagyon tudok magamba nevetni, minek teszik rá azt a műszálas áttetsző förmedvényt?! Jó, nem értek én a rapper divathoz :) Aztán amikor már gyanús volt, hogy hamarosan le kell szállnom, megkérdeztem a bácsit mellettem, hol is kéne leszállnom. A sofőrrel együtt nagyon kommunikatívek voltak, aranyosan segítettek. A bácsi közölte velem, hogy az USA legbiztonságosabb belvárosában vagyok, nem lesz semmi gond, sima ügy lesz legyalogolnom azt a két utcát, amit kellett. Igaza is volt, bár igazából nem volt szükségem a nyugtatására, egyáltalán nem volt bennem félsz. És nem is kellett. Annyi rosszat olvastam róla, de nem éreztem, hogy borzalmas lenne, sőt. Kicsit talán szomorú, az emberek nem azok a puccos gazdagok, de teljesen szimpatikusaknak tűntek. Mondjuk láttam ma fehér nőket erős fekete akcentussal beszélni, na az meglepett. Egyébként Cincinnatire nem jellemző a sűrű belváros látképe, alig voltak az utcán (vagy csak a néha eleredő eső miatt, nem tudom). Könnyen megtaláltam a hivatalt, ahol könnyen átmotozták a dolgaimat és ahol könnyen sorszámot is húztam és vártam. Majd az egész procedúra egy papír kitöltése volt és leadása, 2 perc. Majd visszaslattyogtam a buszmegállóba és tapasztalt utasként felpattantam. Vagy hát mégse voltam annyira tapasztalt, mert a sofőrtől azért csak megkérdeztem, hogy a Gyerekkórházhoz közelebb (ahol lakom) is megáll-e, vagy csak ott, ahol felszálltam (mivel azt mondták nekem az egyetemen, hogy ott szálljak fel, de az a másik campus másik végében van). Szóval volt később is megálló, közelebb.
Rettenetes meleg volt ma. Ez a pára, valami gyilkos. Maga a levegő olyan kellemes 25-27 fok lenne, de a pára... most ahogy este hazasétáltam is azt hittem, hogy megfulladok. Ráadásul a pára miatt folyamtosan begöndörödik a hajam. Tiszta Balázs Pali vagyok, csak kicsit kócosabban és "szálkásabban"... A hajam teljesen meghülyül a párától, rég volt már ilyen "dús" hatású.
Szóval délre végeztem is az egésszel.
Ma irodalmaztam, próbálok rájönni a cirkadián és a DNS-t károsító anyagok közötti kapcsolatra. Holnap meg Western blottolunk, Chris már át is küldte a protokollt.
Voltam ma tornateremben is. Még mindig nagyon jól esik, de már egyre jobban bírom. Minden alkalommal emelem a "tétet" és egyre kevésbé fáraszt. Vmit változtatnom kell. Mondjuk elmenni falat mászni :) Remélem, holnap időben végzünk és akkor délután meglátogatom a falat. Kell egy kis izomláz a hátamba is ;)