Uh. Nem egyszerű.
Előszöris az itteni "főnököm" már ma befogott a munkába :) Mondjuk én nem nagyon bántam. De kimerültem. Ma megtanultam mosogatni (race tubot), meg scannelni, meg fehérjét kivonni. Sokat nyúlkáltam folyékony nitrogénben, ami nagyon nagyon hideg! Meg törtem mozsárral, pipettáztam, centrifugáltam Eppendorf kémcsőbe feldolgozott sejttartalmat... szóval megtanultam az alapokat (egy kis részét). Chris nagyon jó főnök eddig, alapos és mindent elmagyaráz rendesen, majd jól be is gyakoroltatja. Nem csak úgy kipróbáltuk, hanem az első 3 próbálkozásunk után hozott még többet. A másik lánnyal együtt tanuljuk a hogyismegyezt. Azt tudom, hogy a nap végére elfáradt a lábam, lefagytak az ujjaim és vigyorgott az arcom, hogy igen, a mai napom egy műanyag kesztyűben telt és ez jó. Mondjuk a scannelés nem a legérdekesebb meló, de hamár kinőttek azok a gombák, le kell őket fotózni valahogy. Aztán a jegyzőkönyvvel zártam a napot, mert azt 3 verzióban kell folyamatosan vezetnünk, amit Chris le is ellenőriz hetente... nem fogok unatkozni, ha így megy tovább, az biztos.
Aztán közben voltam a bankban, nyitottam bankszámlát és kaptam cuki csekkönyvet. Van benne malackás, meg tapsihapsis, meg dél-dakotai, meg Grand Canyon(! kedves emlékek :)) meg egyszínű kék, meg búzamezős. Ennyi talán. a malackásat már el is használta a bankos pasas :( pedig az olyan szimpi volt. Sajnos az indigó másolat, ami nálam fog maradni, az tök üres fehér.
Aztán egy kóreai csapattal ebédeltem. Azt hiszem, az 5 hónap végére félig kóreai leszek én is.
Holnap be akarok iratkozni a fitness terembe. Ugyanabban az épületben van, ahol a labor és már nagyon hiányzik a mozgás. Ma hirtelen ennyi.
2010. június 1., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Bárcsak nekem is ilyen főnököm lenne!!! Csekkönyv??? :)
VálaszTörlésaha, csekkönyv. Itt mindent papírral intéznek, az a mánia...
VálaszTörlés