A második nap nem volt kevésbé sűrű, mint az első. Csak ma többet nyúlkáltam folyékony nitrogénben és steril boxban is dolgoztam. Tanulom az alapokat. Kíváncsian várom, hogy elkezdhessem a saját kísérleteimet. Jegyzőkönyv kész lett mára is. Vissza-visszajöttek egyetemi laboréveim emlékei a tárázásnál és a vízfürdőnél. Csak azokkal a fránya pindúr Eppendorf kémcsövek tetejével gyűlik meg mindig a bajom (fél kézzel kinyitni-becsukni... még gyakorlatra szorul). De szoktunk hozzá "sörbontót" is használni, kicsi műanyag, tényleg mint egy sörnyitó és az Eppendorf máris könnyebben tárul.
Néha kicsit úgy érzem amúgy magam, mint egy kórházos sorozatban. Amikor ebédnél megjelennek a kék, meg zöld, meg rózsaszín felsőkben és alsókban, szájmaszk a nyakban, műanyag cipőre húzható "bugyi" a lábon. Mintha most léptek volna ki a műtőből. Annyira fura.
Kezdek megedződni. Ma már nyári papucsban voltam dolgozni és egyáltalán nem fáztam (hozzá kell tegyem, a pulcsim azért végig rajtam volt), még akkor sem, amikor sikerült ráöntenem a nitrogént. Sokat beszélek róla, de bevallom, tetszik :) Meg úgy általában élvezem a munkát. Csak nem tudom, hogy fogok másra is időt szorítani. Mondjuk doktorira. Ne is emlegessük inkább.
Be akarok iratkozni a fitness terembe. Ha lenne időm eljárni :(
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése