Ezen a héten sem unatkoztam. Mondjuk többször feltettem a kérdés: miért mindig velem történnek furcsa dolgok? Valahogy vonzom a bajt.
Előszöris állványt rendeltem és aztán meg is érkezett. 2 részletben. A második viszont nem ért célba először. Mára ígérték, tegnap is még mára írták az érkezési időpontot, erre ma reggel bejöttem és megváltoztatták a szállítási adatokat és a futárszolgálat tegnap hajnal fél 7-kor állítólag kiszállította. Delivered. Na gondoltam, az klassz, mert nem tudok róla. Persze míg az első rendelésnél kértek aláírást, ennél a drágalátos FedEx (ami egyébként a mi egyetemi épületünkbe is rendszeresen szállít) úgy döntött, az én csomagomat lepasszolja az amerikai postaszolgálatnak, majd ők kihozzák, aláíráskötelezés nélkül. És én azt tudom, hogy ebbe az épületbe az amcsi posta lusta kézbesíteni, szóval ide nem szokott megérkezni... rendkívül örültem a hírnek. Végül meglett, de a lehet, hogy számomra szükséges vonalkódot egy figyelmeztető üzenettel leragasztották (miért ne pont azt! annyi hely van egy dobozon, muszáj ráragasztani a hasznos információra...). De azt hiszem, megúszom és nem kell ez a vonalkód, mert van másik. Mindegy, ebbe most nem mennék bele. A lényeg, hogy kacifántosan, izgalommal, de megérkezett, ma már össze is rakhatom az állványomat és bele is helyezhetem az én kis fotóapparátusomat (munka után).
Aztán sokat dolgozunk a laborban, keményen gyakoroljuk a Western blottot. Ma "sikeresen" le is ejtettem a földre a membránt, ami miatt különösen balféknek éreztem magam. A blot meg jó pöttyös-szemcsés lett a sok rátapadt kosztól :( Szerencse, hogy csak gyakorlás.
Mászni egyik nap se volt időm elmenni, ma is szerintem 7 után végzünk. Nemrég tettük oda futni a gélről a proteineket a membránra (ahelyett hogy én futnék). Tegnap gondoltam, ha már mászni nincs időm elmenni, lemegyek a konditerembe. Felöltöztem és utána vettem észre, hogy otthon hagytam a zoknim (és aznap szandálban jöttem dolgozni)... így inkább szomorúan hazamentem.
Egyébként a munka haladgat, kezdem feldolgozni, mit miért és hogyan csinálunk. Ma már rendeltem sejteket (8-at is :) nagyon izgi). Reméljük, jövő hétre megérkeznek a "kicsikéim", aztán kezdődhet az éles munka :D
A laborkamerát még mindig nem üzemeltük be, nem volt rá idő. És a sötétszobát folyamatosan építik, de már vannak benne választófalak és a piros (inkább rózsaszín az ;)) lámpa is működik már.
Fociláz a környezetemben van, én viszont gyakorlatilag idén kihagytam a dolgot. Legalábbis eddig. Ma Olaszország leszerepelt, nem mondom, hogy nagyon nagy lelki bánatom van miattuk. Nincs.
A labordolgok szépen jönnek elő egyetemről, bár a legalapabb kémszám fejben még néha gondot okoz :( Annyira szégyellem, de látjátok, így butul el az ember a számítógép előtt. A gyakorlat az egészen más.
A hétvégére programot szerveztem, moziba megyünk, ha minden jól megy. 3D Shrek vagy Toy Story... amit elérünk. Délelőtt koreai meccs lesz, így akkor nem megyünk, majd csak ebéd után.
A bürokratikus kavarásról meg hiába kérdezem az embereket, nem válaszolnak... ezzel is pont nekem kell szívnom. Nem értem, miért. Bárcsak végre elrendeződne!
De a héten kaptam stoppert a munkához :D Mostmár én is tudok pittyegni.
Mindenkit üdvözlök otthon!!!
2010. június 24., csütörtök
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése